Miserend 2017-ben

Rendkívüli hírek

A Pilisszántói Boldogasszony kápolna 2017. évi miserendje

Eltérően az évek alatt megszokottól az idén sajnos nem lesz minden Boldogasszony ünnepkor mise, mindössze három szentmise lesz az évben. Ennek egyetlen oka van, a súlyos paphiány. Örömmel fogadjuk viszont a zarándok csoportokat mise bemutatásra bármikor, ha hoznak magukkal papot. A kápolna mindig, mindenki előtt nyitva áll!

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe (február 2.)

Imaórát ill. igeliturgiát tartunk aktuális felajánlásokra: 2017. február 4., szombat 11 óra

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe (március 25.)

Imaórát ill. igeliturgiát tartunk aktuális felajánlásokra: 2017. március 25., szombat 11 óra

1. Böjte Csaba testvér miséje

Mise: 2017. május 13-án, szombaton 11 órakor

Muzsikál a Pilis

Jótékonysági koncert: 2017. május 21-én, vasárnap 16 órakor az „Ismerős Arcok” zenekar jótékonysági koncertet tart a kápolna előtt. Belépő nincs, csak önkéntes adomány.

2. A tíz éves jubileumát ünneplő Csíksomlyóval közös Pünkösdi mise / „Magyarok Miséje”

A 2017. június 3-án, Pünkösd szombatján, a Csíksomlyón kezdődő misével egy időpontban szervezett kiemelten fontos mise, az itteni idő szerint 11.30-kor kezdődik.

A nemzet egységéért felajánlott ünnepi misét Mikes Kelemen szülőfalujából, Zágonból származó Fazakas Gusztáv tiszaszigeti atya mutatja be, akit a szintén Zágonban született Berszán Lajos atya Gyimesfelsőlokról Arany Misés áldásban részesített itt, a tavalyi Magyarok Miséjén. Ma együtt imádkozunk Erdélyi testvéreinkkel a magyarság megmaradásáért, a Pilist és Hargitát összekötő Pünkösdi Szentlélek erejével. A mise méltóságát emelik Petrás Mária csíksomlyói Máriás énekei.

Sarlós Boldogasszony ünnepe (július 2.)

Imaórát ill. igeliturgiát tartunk aktuális felajánlásokra: 2017. július 1., szombat 11 óra

Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe (július 16.)

Imaórát ill. igeliturgiát tartunk aktuális felajánlásokra: 2017. július 15., szombat 11 óra

3. Mise Nagyboldogasszony ünnepének (augusztus 15.) tiszteletére

Mise: 2017. augusztus 19., szombat 11 óra

Kisboldogasszony ünnepe (szeptember 8.)

Imaórát ill. igeliturgiát tartunk aktuális felajánlásokra: 2017. szeptember 9., szombat 11 óra

Magyarok Nagyasszonya ünnepe (október 8.)

Imaórát ill. igeliturgiát tartunk aktuális felajánlásokra: 2017. október 7., szombat 11 óra

Földtiltó Boldogasszony ünnepe, Szeplőtelen Fogantatás (december 8.)

Imaórát ill. igeliturgiát tartunk aktuális felajánlásokra: 2017. december 9., szombat 11 óra

Téli Napforduló

December 21., csütörtök kora reggel

A már hagyományossá vált december 21-ei Napváráskor az Isten áldását, a Fény születését várjuk a Ziribár hegyszoros anyaölében. Az év ezen különleges napján reggel fél 8-kor kelő Nap beragyogja a kápolna Boldogasszonyát. Három napig nem mozdul a Nap, megvárja a Megváltó születését, majd 24-én újra indul éves útjára.

Szilveszter éjjelén

Szilveszter éjjelén, éjfélkor a Himnusz eléneklésével a magyarok Boldogasszonyának egész évi szerető gondoskodását kérjük édes Hazánkra!

Rendkívüli hírek

Szőnyi József: Védőbeszédem a vádlottak padjáról

Plébánosunk és polgármesterünk kezdeményezésére az egyházi és önkormányzati képviselő testületet közös gyűlésére hívta össze a Községháza Tanácstermébe. Dicséretes kezdeményezésnek tartottam, jó lenne ha szokássá válna időnként aktuális témáknál.

A vasárnapi misén kaptuk a szóbeli meghívást másnap, hétfő este 19 órára. Napirendi pontot, a gyűlés célját nem ismertették, azt csak néhány felkészült belső tag tudhatta. Aztán a gyűlésen hamarosan kiderült mi a cél? A kb. két és fél órás összejövetel minden perce az én személyemet támadta, hol lehet belém kötni? Kiderült, hogy tevékenységem összességében káros a falunkra, a keresztény hitünkre. A vádlottak padjára lettem ültetve, mint bűnös, a cél pedig bosszúízű tetemre hívás! Azt kellett éreznem, hogy eddigi tevékenységem a falu és a templom jó hírének kárára vált. „Senki nem lehet próféta saját hazájában.” Egyértelmű lett az összehangolt támadás az Önkormányzat részéről. Jegyzőkönyv nem készült, ezért a számomra igen fajsúlyos témák miatt leírom még melegében, hogy látom a helyzetet én a vádlottak padjáról, amíg nem felejtem el. Ha viszont nyilvánosságra kerül meghurcoltatásom „koncepciós” pere, akkor a személyemmel megtámadott több ezer adakozó tisztességét is védenem kell, beleértve plébánosunkat is, akire szükségünk van. Jó szándékú ember, súgói ne csináljanak belőle áldozatot a maguk oltárán.

Az Önkormányzat hangadói szerint nem híressé, hanem hírhedté tettem a falut és pironkodniuk kell dolgaim miatt. Megjegyzem én a trafóállomás miatt pironkodtam. Nem magamutogatásért, hanem önvédelemből lássuk mik voltak eddig azok a szégyellni való dolgaim a teljesség igénye nélkül, amiért az Önkormányzat neheztel rám: Csillagösvényen Nimród, Atilla, Árpád, Szent István, Szent László, Boldog Özséb és Hunyadi Mátyás három méteres tölgyfából faragott szobrai. Közel három mázsás Pilisi Lélekharang az otthonául szolgáló haranglábbal. Ősi Himnuszunk képviselője a Boldogasszony kápolna építése, Makovecz Imre szakmai hozzájárulásával. Csíksomlyótól ajándékba kapott Pilis Keresztje, mely mára sajnos elfáradt és újat kell készíteni. Áldást osztó Jézus szobor, nemzeti Himnuszunk megtestesítője. A Sziklaszínház bejárati kapuja a Wass Albert „Kő marad” emlék sziklával és a Csíkszeredától ajándékozott Trianon kopjafával. Mészégetők Kútja az Ösvény elején. Trézsi Szeretet forrás széthullott barlangjának felújítása és a kifolyókút kiépítése. Régi temetőnkben eddig ismeretlen Pálos kolostornak feltárása ahol a Keresztes Követ találtuk. Templomi rejtélyes folyosó feltárása, kiépítése. Pálos Keresztes Kő óvása, biztonságba helyezése. Baross pince több ezer éves egymásra építési maradványainak megóvása, bemutathatóvá tétele. Eddig feltárt izgalmas leleteink háromdimenziós térképre helyezése, digitalizált dokumentálása egyetemi szinten. A falu életének, mindenapjainak dokumentálása és digitalizálása több száz óra video, és több mint tízezer régi fotóanyagban, országos viszonylatban egyedülálló módon. Boldogasszony kápolna katolikus keresztény szellemiségű programjainak, miséknek szervezése, jó kapcsolat kiépítése Csíksomlyóval és Gyimesfelsőlokkal. A falu történelmi értékeit bemutató nyomdai kiadványok, könyvek megírása, szerkesztése, nyomdai előkészítése: Temetőnk gyönyörű egy kőből faragott régi sírköveiről készült könyv fotókkal illusztrálva, Falu Monográfiája könyv, Csillagösvényt bemutató könyv, szenzációs régészeti leleteinket ismertető Fény Szántó fölött könyvecske. Falunknak évszázadokon át kenyeret adó mesterségünket megörökítő „Így égettem meszet” című könyv. Ismerős Arcok jótékonysági koncert a kápolnánál, bevételéből felújítottuk az iskola tornatermét. Leendő falumúzeum elindításához elegendő tárgyi emlékek összegyűjtése többnyire annak idején szokásos lomtalanításkor. Közös Pünkösdi mise megszervezése Csíksomlyóval.

Mindezeket nem önkormányzati megrendelésként, hanem Egyesületünk civil kezdeményezéseként születtek úgy, hogy sem a falunak, sem az Önkormányzatnak egy fillérjébe sem került. Pedig a falu jó hírének, történelmének megóvása és népszerűsítése, új értékek megteremtése önkormányzati feladat is lehetne. Helyettük mindezt mi csináltuk. A felsoroltak értékrendje: nemzeti és keresztény! Mégis ezért támadnak minket olyan válságos időben, amikor Európa ellenkező irányba halad és vesztébe rohan. Lassan már bátorság kell keresztény hitünk megvallásához!

Értetlenségemben nem tudok más komoly indokra gondolni, mint az ostoba féltékeny irigység. Műbalhé, ami kitűnő az újabb országos botrányokozásra. Megéri? Pedig nem vagyok konkurencia senkinek. Felajánlottam partnerségemet, övék lehetne a siker, de nem kellek nekik. Át kéne már lépni ezen a kicsinyes küszöbön. A felsoroltak anyagi értékét nem tudom, de ha ennek a feladatnak elvégzését egy multi cégnél rendelném meg, talán százmilliót is elérné a költsége. Erkölcsi értéke viszont felbecsülhetetlen. Már akinek! Egyesek szégyellik magukat miattuk. Úgy gondolják, ha már Ők nem képesek ilyen eredményekre, mi se csináljunk semmit, nehogy előnyünkké váljon.

A felsoroltak nem öncélú feladatok voltak, nem az én udvaromat díszítik, és nem fizetésért csináltam, mint ahogy a sok-sok jó szándékú segítő társaim sem, akik nélkül mindez nem valósulhatna meg. Hála Nekik! Hazánk, keresztény hitünk és falunk értékeinek védelmében tesszük szolgálatunkat önzetlenül. Klasszikus közügy, népakarat! Támogatóink védelmében is meg kell harcolnom a magam szélmalom harcát támadóinkkal szemben. Igyekszem kellő tolarenciával kezelni a más véleményen lévők szitkait, de van egy határ ahol már nem engedhetem hogy becsületünkbe gázolva ingyen keresztre feszítsenek minket. A társaim és az én hasznomat nem a Takarékban számolják, hanem odafent, az Ő elismerésére vágyunk.

Miközben a Miniszterelnökség Kitüntetési Osztálya Állami kitüntetésre terjesztett elő, az Önkormányzattól mindezekért egy jó szót nem kaptunk. Ellenkezőleg! Pedig lehetne az Önkormányzatnak hasznos erkölcsi és anyagi tőkét kovácsolni értékeinkből, ha nem attól tartaná okosnak magát, hogy kitalálja, hogyan nem lehet megcsinálni valamit, hanem hogyan lehetne! Könnyű bekiabálni a lelátóról, ahhoz nem kell tehetség, tudás, szorgalom, csak rosszindulat, bezzeg a tizenegyest berúgni, azt már nem! Kétes dicsőség a másik ócsárlásával fölébe kerülni. Persze akinek a hiba keresésére jár az agya, az meg látja a bajt ott is ahol nincs, ez alapján semmit nem szabad csinálni. Ha a vihar leveri a cserepet, mégsem mondjuk, hogy minek építettünk házat, most nem lenne ilyen gond.

A kápolnával szerintük az a baj, hogy Boldogasszony uralja és nem Szűz Mária. Számomra mindkettő Istenanya. Valamiért mégis megkülönböztetik. Én nem szégyellem Boldogasszonyunk szerepét nemzetünk történelmében, sőt büszkén éneklem ősi Nemzeti Himnuszunkat, „Boldogasszony anyánk régi nagy Pátrónánk.” Szent István magával hozta ősei hitének Boldogasszonyát, neki ajánlotta fel a Szent Koronát és az országot. Boldogasszony kultusza csak nekünk magyaroknak volt. Szent Gellért „konvertálta” át az Egyház világába, a nyugati kereszténység nem ismerte addig, Szent László vitte be a nyugati kereszténység értékrendjébe, ezért kapta a „Boldogasszony lovagja” címet. Mi a baj, hogy magyar és keresztény? Vádként kaptam, hogy a kápolnába mindenféle nem katolikus népség jár. A kápolna mindenkié, valóban éjjel nappal nyitva áll, az jön be, aki úgy érzi meghívást kapott Boldogasszonyunktól. Menedékhely! Nem áll az ajtóban senki, aki szortírozza a látogatókat. Miért baj ez? Annak idején a kápolna építésével, költségeinek előteremtésével többek között „teszteltük” az embereket. Kell-e Boldogasszony, vagy sem? Előteremtjük-e a hozzávalót vagy sem? Kellet!

Javaslom az Önkormányzatnak találjon ki olyan jó ötleteket, amivel alkotó közösséget teremt, akikkel értékeket lehet előállítani ingyen és bérmentve, pusztán Szeretetből, és Hitből. Pilis Keresztje Csíksomlyó ajándékaként került a helyére építési engedéllyel. Sajnos elkorhadt a 14 évi szolgálata alatt, veszélyessé vált és újat kell készíteni. Engedélyeztetéséhez statikai szakértői véleményt kell mellékelni, erre várunk. Nincs internetem nem tudok és nem is akarok „fészbukozni”. A magam lehetőségével tájékoztattam a közvéleményt az eseményről. Mért állítanak pellengére miatta? Mi a gond ezzel? Megcsinálja helyettem valaki más? Mondvacsinált kicsinyes álproblémákkal támadnak. Kinek áll útjában ma egy keresztényi szimbólum a Pilisben, Magyarországon? Az Önkormányzat ennyi nyugodt év után miért épp mostanra időzítette nemtetszését?

Komoly fejmosást kaptam a templom folyosójában elhelyezett Pálos Keresztes Kő miatt, mert mindenféle idegen bálványimádó népség jár oda hozzá, én meg partnerként viselkedek velük. Nem vagyok ezoterikus, én Jézus útját járom! A Kő ott van már 15 éve Vince atya óta, miért jutott most az eszükbe ez a gondolat? A Kő ott van méltó jó helyen és biztonságban ahol van. Végső helye a remélhetőleg feltárandó kolostorban lenne. Eddig senkit nem zavart, sőt büszke volt hírességére a falu. Most mi történt, hogy a Pálos Rend legendája, a Boldog Özséb barlangja előtt álló kereszt, csúcsán a hat lángocskával, vagyis hetedmagával megalapított Rend hirtelen szúrja valakiknek a szemét? Ez idő alatt a több ezer látogató mindegyike magával vitte falunk jó hírét és szép emlékként gondol ránk. Az ország legkülönfélébb helyeiről, sőt meglepő országokból csoportok, iskolák osztályai, keresztény zarándokok szinte naponta kérik, hogy mutassam meg nekik a Követ. Három nemzetközi zarándok útvonal kereszteződésében áll falunk. Ez bizony kiérdemelt rang és nem szégyen. Mindnyájan jó szándékkal belépve, keresztet vetve, tisztelettel és kellő áhítattal néznek körül. Szembe találkoznak hitünk és hazánk példát mutató szentjeivel és a rejtélyes folyosóval is, amire szerintem nem véletlenül épült rá templomunk. Dicsérik egyszerű, nagyon szépnek tartott templomunkat. Hol, melyik bazilikában nincs néhány tiszteletlen látogató, mégsem zárják be. Minden vasárnapi misén ott vagyok, de egy kóborlót nem láttam.

A gyűlés döntése: a Követ ki kell onnan venni és máshová helyezni. November végéig kérik a javaslatokat hová lehetne száműzni a templomból. Nincs más megoldás? Pl. kiírni látogatási időpontokat, misezavarást tiltó táblácskát, stb. A Kő jogilag az Önkormányzat tulajdona, ő dönt sorsa felett, övé a felelősség.
Az indok: ez egy bálvány, egy sírkő, aminek semmi keresnivalója nincs egy katolikus keresztény templomban. Ők már csak tudják!? Elszörnyülködtem! Ilyen alapon Szent József, Szent Borbála, Szent Imre a Római kő is templomunk bálványa. Szentjeink szobrában senki nem gipszet, a Kőben hárshegyi homokkövet tiszteli, hanem azok szellemiségét. Én biztos nem fogok asszisztálni kiszedéséhez. Szedje ki, akinek útjában áll, vállalja ő az ódiumát! Azt a Követ, melyet megtalálása óta úgy védtem, óvtam, mint saját gyermekemet, most hirtelen méltatlanná vált a falu templomában? Aggódom érte, mert olyan kezekbe került, akiknek Ő csak egy darab értéktelen vacak kő a sok közül. Ettől most veszélybe került a sorsa!

A Követ valóban a régi temetőben találtuk, de egy kolostort is. Mégpedig meggyőződésem szerint a Magyar Pálos Rend születésének helyszínét, a Szent Kereszt kolostorát. Önkormányzatunknak fogalma sincs, milyen kincseink vannak. A szakma ugyan tiltakozik ellenem, de érvekkel alátámasztott, bizonyító erejű szakmai cáfolatot nem tudnak felmutatni érveimmel szemben. Szívesen vállalnék egy nyilvános szakmai vitát ez ügyben, ha ugyan egy mészégetőt méltó tárgyaló partnerként fogadnának el. Esztergomi kanonok, katolikus főpap Boldog Özséb, itt Szántón ebben a kolostorban élt húsz esztendőt, most nemkívánatos személy egy katolikus keresztény templomban? Olyan szentünk van, akit bárhol megirigyelnék. Tiszteletére külön ünnepi misét és beszédet mondott a romokon Takács Nándor püspök úr! Keresztes Kövünk abból a régi temetőnk földjében nyugvó kolostorból származik, amelyet szüleink porladó testükkel védték, óvták évszázadokon át lakópark építéstől vagy más urbanizációs ártalomtól és mentették meg számunkra. Nem sírkő, hanem különleges ereklye. A Pálos szellemiség képviselője, Boldog Özséb üzenete az utókornak. A Kő anyaga idevaló, tehát a szellem is itt faragta be magát! Nem hozták ide valahonnan, itt született. Bizonyítja eredetét. Csak hát véleményemre honnan várhatok objektív megítélést, ha nem kisebb helyen, mint a Veszprémi Érseki Levéltárban végzett Pálos kutatgatásaim kapcsán azt a megdöbbentő felvilágosítást kaptam, hogy Boldog Özséb nem létezett, fiktív személy. Ezek szerint becsapták a pápát, aki Boldoggá avatta. Miért várnék barátságos vállveregetést az illetékes szervektől, akik betonhabarcsot öntenének a folyosóba, eltüntetni akarják hazánk ősi kultúrájának tanúit.

Örülnék, ha megismerhetné a világ régi temetőnk feltárt kolostorának ásatási dokumentációját, büszkék lehetnénk rá, ne titkoljuk. Helyette elzárjuk templomunkat a látogatóktól nehogy betévedjen egy „pogány”, megérinti valami, gazdagabbá válik lelke és közelebb kerülhet az Istenhez. Én örülök, ha az embereket becsalhatom a templomba. Annak idején templomunkban szimfonikus hangversenyt, előadásokat, színházi bemutatókat tartottunk, kórusok mutatkoztak be. Ők ugyan nem szentségimádásra jöttek, mégis népszerűsítették templomunkat, élettel töltötték meg. Most be lesz zárva, nehogy valami fehérruhás bálványimádók betérjenek. Akiknek lehet tisztább, keresztényibb a lelkük és mélyebben imádkoznak a templomunkban, mint az őt kiűző keresztény.

A kulcs visszajár tulajdonosának, hisz szerepem ezek után véget ért, fölöslegessé, okafogyottá váltam. A turistáknak magyarázkodjon más ne én, így talán végre észreveszi az Önkormányzatunk is a turizmusban rejlő lehetőségeinket.

A kápolna viszont éjjel nappal nyitva áll, Boldogasszonyunk örömmel várja minden, anyai szeretetére vágyó embertársunkat!

„Üldözni fognak titeket az én nevemben”- mondta Jézus!

Pilisszántó, 2017. november 2., Halottak napján
Szőnyi József, Pilisszántóért Egyesület

Rendkívüli hírek

Pilis Keresztjének felújítása

Pilis Keresztjének felújítása

Kedves Keresztény Testvérek!

A Csíksomlyótól ajándékba kapott, Hargita erdejéből származó Pilis Keresztjének fája kiváltságos, nemes küldetésének szolgálatában elfáradt. Élt 14 évig!
A 2003 Téli Napfordulóján megszentelt Pilis Keresztje messziről hirdette hazánk történelmének értékrendjét. Azóta zarándokolnak hozzá lelki megnyugvásra a világ zajától megfáradt emberek. A kereszt erkölcsi kerítésként védi Kárpát-medence Szent hegyének, Pilisnek ezer éves keresztény kultúráját. Ma a világban 5 hitéért üldözött ember közül 4 keresztény. A vészt jósló tény ismeretében kell megvédenünk igazán hitünk jelképét, mert ami a kereszténységet fenyegeti, az hazánkra is veszélyes!

Pilis Keresztjének felújítása

Pilis Keresztjének fája rendületlenül állta a viharokat, fagyokat, esőt és forró napot. Sajnos a kezelés ellenére elkorhadt, a fát megtámadta a baktérium és pusztulásnak indult. A történelmi kegyhelyről érkezett, megszentelt kereszt becses maradványait tiszteletéhez méltón, otthonának párkányán, annak csendes zugában helyeztük el végső nyugalomra.

Gyógyíthatatlanná vált kereszt helyett újat készítünk vasból, melynek költségeit kizárólag csak adományokból és munkafelajánlásból kívánjuk fedezni a népakarat igazolásaként. Pillanatnyilag a statikus szakvéleményére várunk, majd annak birtokában felújítási kérelemmel az Önkormányzathoz fordulunk.

Pilis Keresztjének felújítása

Tapasztalhatjuk napjainkban hová vezet az Isten nélküli világ. Ha élhető jövőt akarunk utódainknak, ellent kell állni a kereszténytelenítési törekvésekkel szemben úgy, hogy nyíltan és hangosan meg kell vallanunk keresztény hitünket, erkölcsi iránytűnket!
Itt, a hegyen Pilis Keresztjéről alászállt Jézus áldását adja falunkra, hazánkra, magyar nemzetünkre. Legyünk hát hűek Hozzá!

Felújítására ezért gyűjtést indítunk. Adományaikat a pilisszántói Takarékszövetkezetben kezelt számlára lehet befizetni:
Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet számlaszám: 65700031-10123140
Pilisszántóért Egyesület

Egyéb segítséget, munkafelajánlást Szőnyi József kezeli.
Tel.: +3630/268-5953

Pilisszántó, 2017. október
Szőnyi József, Pilisszántóért Egyesület

Rendkívüli hírek

Pilisszántói népszavazás margójára, trafó

Pilisszántói népszavazás margójára

Köztudott, hogy az Önkormányzat népszavazást ír ki, melynek témája röviden: döntse el a falu lakossága, legyen trafóállomás a falu területén vagy ne legyen. Ezt a szándékát a lakossági fórumon jelentette be a polgármester január 20-án, ahol a trafó léte vagy nemléte volt az alaptéma. Az Önkormányzat további lépéseire a nép szava adja meg a felhatalmazást. A szándék valóban a legdemokratikusabb megoldásnak tűnik, ha korrektül bonyolítják le. Ha a lakosság tájékoztatása tárgyilagos és nem részrehajló. Ha a kérdésfeltevés egyértelmű és nem félreérthető. Ha minden fél kifejtheti a véleményét lehetőleg írásban és aláírva, amiből a választópolgár nyugodt szívvel, felelőssége teljes tudatában dönthet a falu jövőjéről, unokái sorsáról. Döntését aztán mindegyik fél el kell fogadja. Ezért illő írásban látni az érveket, hogy azt később számon lehessen kérni, pro és kontra, mint ez a jelen levél.

Tisztességes vélemény nem fél a nyilvánosságtól, és a konfliktust is felvállalja. Az Önkormányzat a közvélemény felháborodásának engedve, eddigi gyakorlatától eltérően, lakosság újszerű és dicséretes tájékoztatási módját indította el, beszélgetésre hívja meg lakóit a Tanácsterembe. A trafó ügy sok embert csalt össze már az első alkalommal. Remélhetőleg a kezdeményezés nem fog ellaposodni.

A „Párbeszéd Pilisszántóért” című önkormányzati szórólap már a népszavazás előkészületi részeként lett itt kiosztva. Sajnos a tárgyilagos tájékoztatás helyett egy hatalmi zsarolással lett megfélemlítve, megpuhítva a lakosság. Magyarul: ha nem akarjátok a trafót, kaptok a nyakatokba adót! Más megoldás nincs! Egy tucat megoldásra váró feladat van felsorolva, valamint a trafóállomás és a Szikla Színház ügye is kiemelt témája a szórólapnak. A felsorolt problémák örökzöldek, ezek bármikor, bármely kor önkormányzatai által felvetett feladatok. Jövőre és száz év múlva is elővehetők, mert ahol egy közösség él, újra és újra termelődnek. Ettől még nem kéne pánikszerű katasztrófa helyzetet vizionálni csak azért, hogy a trafó őrületet meg lehessen ideologizálni. Nincs vészhelyzet!

Pilisszántói népszavazás margójára, trafó

Ez a falu gyönyörű, élhető és vonzó. Igaz a Pilis-hegység nem éppen iparra született terület, ezért talán megfelelő csatornákon hatni lehetne a kormányzatra, hogy a természetvédelmi elkötelezettségű települések külön juttatásokat kapjanak költségeik pótlására. Minden népnek van szent hegye, mint a falunk fölé kiemelkedő Pilis, egy Ősanya, ki két karjával átöleli gyermekét. Különleges helyszíni adottságainkból adódóan csodálatos, egyedi értékeink vannak! Lakóink büszkék lehetnek falujukra.

Gyűjtsük össze mitől szép, mitől vonzó, mitől olyan egyedi, mitől értékes nekünk ez a falu? Mert az! Aztán ha ezt eldöntöttük mi az igazi értékünk, azt kell szolgálnunk, arra építsük fel a falu gazdasági biztonságát! Igaz, küzdelmesebb út, mint lazán piacra dobni értékeinket, amiből sajnos nem látszik az Önkormányzat jövőépítő irányvonalának elve, szellemisége. Egyetlen elv látszik a háttérből kibontakozni: a pénz szerzés mohó vágya minden áron. Pedig a falu turizmusa jó hírének köszönhetően örvendetesen növekszik. Egy lehetőség, amihez pozitívan, partnerként kéne hozzáállni. Az barátságtalan önkormányzati hozzáállás, hogy gondoskodjon róluk az, aki idecsalta őket. Az aki ingyen, örömmel, szívesen dolgozik és áldoz. Nem fizetett munkaköri kötelességből, hanem a falu szolgálatában, a falu dicsőségéért, a falu jó hírnevéért pusztán a falu szeretetéből. Inkább támogatni kéne az ilyen feladatokat. Ne a másik leértékelésével akarjunk fölé kerülni, hanem jobb tettekkel. Nem lehetne partnerként, közösen együtt ápolnunk ezt a falut?

Pilisszántói népszavazás margójára, trafó

Gondok mindig voltak és lesznek egyszer csak megoldódnak, de azokat ne a maradandó értékeink kiárusítása és elpusztítása árán pillanatnyi érdekek mezsgyéjén csapódva oldjuk meg, mert azokat viszont már soha de soha többé nem kapjuk vissza. Köztársasági Elnökünk kijelentette: „A természetet úgy kell továbbadni, ahogy megkaptuk!” Azzal a gondolkodással nem lehet természetet védeni, amelyikkel elrontjuk, vizet prédikálni és bort inni. Értékeink elkótyavetyélésével jövőnket éljük fel! A sok tojást értékeljük, ne a tyúkot adjuk el. Lehet értéket teremteni vagyonfelélés nélkül is. Példa rá a Csillagösvény. De sorolni lehet mellé a Trézsi forrást, a falu történelmének dokumentálását filmek, fotók, falunkat népszerűsítő kiadványok készítésével stb. Kereskedelmi értékük több, mint 65 millió, erkölcsi értékük viszont felbecsülhetetlen. Miközben sem a falunak, sem az Önkormányzatnak egy fillérjébe nem került.

Más Önkormányzatok milliókat költenek arculatuk megteremtéséért, nekünk ingyen van és nem is akármilyen. Az anyagias észjárás szerint viszont, a trafóállomás forintban mérhető haszna simán legyőzheti, felülírhatja a Csillagösvény úgymond „haszontalanságát?” A trafóállomás miatt egyre romlik a falu hangulata, csorba esik a falu országosan pozitív megítélésén. Az évek alatt megszerzett imázs került veszélybe! Azért is vált személyes felelősségemmé a trafó léte vagy nem léte, mert a fél ország polgárainak összefogása, hozzájárulása és több éves munkánk eredménye kerül veszélybe: a Pilis szellemi hagyatéka!

Pilisszántói népszavazás margójára, trafó

Minél előbb le kéne fújni az egész trafó-ügyet, mert ez többet árt a falunak, mint használ. Elszívja azt az áldást, ami ősidők óta falunkat óvja. Az idő húzásával egyre inkább dagad a botrány. Beszélgetések helyett szemlesütések, utcai köszönések helyett elfordulások, más véleményen lévők gumikerekeinek kiszúrása és szögek szétszórása, szitkozódások, ujjal mutogatások, bujkálások, vádaskodások egyszóval az a vidéki idill, ami jellemezte a falusi hangulatunkat, az a családias béke kezd eltűnni. Megéri? Hány Forintot ér? Gazdaságilag a trafó egyszeri bevételt hoz a konyhára, az is vagyonvesztésből, és egyetlen munkahelyet sem teremt. Semmilyen erkölcsi értékkel nem növeli a falu színvonalát, ellenkezőleg, értékét, ingatlanok árát rontja, kártérítési perek garmadát zúdíthatja az Önkormányzatra. A 65 millióért cserébe aránytalanul nagyobb értéket kap a vevő, földtulajdont és ezzel hatalmat is, amivel majd ő fogja sakkban tartani az általunk választott Önkormányzatokat. Viszont az állomás és majdan ráépülő tartozékai örökre itt maradt látványának és hatásának elviseléséért cserébe semmit nem kapunk.

Az országos botrányt, felháborodást, a média érdeklődését a trafóállomás okozta, nem a Pilis értékrendje! A trafó-ügy leállításával elcsendesedik a botrány, visszatérhet a falu nyugalma, elszáll a mindnyájunkat kínzó rossz hangulat és talán visszatérhet az Önkormányzat igencsak megtépázott hitelessége. De ha a vezetőinknek inkább a trafóállomás kell mindenáron, akkor ne papoljon természetvédelemről, hanem mondja ki azt is, hogy a falu tájképe, természeti értékei elhanyagolandó értékek. Vallják be, hogy számukra Pilis hagyatéka, mint a magyar nemzet történelmének hordozója semmit nem jelent. Akkor sem ha azok Hazánk értékei, az egész országé!

Pilisszántói népszavazás margójára, trafó

Az Elműt egyáltalán nem a mi értékeink megkímélése, hanem csakis üzleti meggondolásból, kizárólag saját költségeinek kímélése érdekli. Ez a dolga, emiatt nem lehet rá neheztelni! Nagyobb baj az, ha az Önkormányzatunk is beáll ebbe a sorba. Akkor viszont vállalja fel nyíltan véleményét miszerint a Himnuszunkat szimbolizáló Jézus szobor, mint bálvány nem tájba illő a Pilisben, de a trafó az igen! És ha ugye Jézusnak mégis helye van a hegyen, akkor ilyen alapon akár a vöröscsillag és a menóra is föl kerülhet, hisz a liberalizmus eszményébe bőven belefér, elvégre szabadság van. Tényleg mindegy nekünk? Abban az országban, ahol az Alkotmányunk, a Nemzeti Imánk Istennel kezdődik, ott nem számítanak a keresztény értékek? Épp a mai eldurvult világban van rájuk igazán szükségünk, mert ők mentenek meg!

Tehetségtelenségét igazolja, aki nem ismeri fel igazi értékeinket. Pedig egy Hungarikum birtokában vagyunk, ami biztos alap, kőszikla. „Fundamentum, amely Istentől való!”

A Csillagösvény értékrendje magyar és keresztény! Az egész világ által elismert nemzeti érték! Nem pusztították már eleget évszázadokon át ellenségeink Pilis ősi történelmét tudatos módszerességgel? Mi is beállunk közéjük, felejtsük el? Áruljuk el őseink hagyatékát harminc ezüstért? Nehogy büszkék legyünk örökségünkre, falunkra? Nehogy erősödjön nemzeti és szántói öntudatunk. Ez a tét!

Pilisszántói népszavazás margójára, trafó

Falunk elején a Fő útra Pilisbe nyíló kaput állítottunk. A látogatónak jelzi, hogy töröld meg a lábad barátom, mert őskultúránk templomába érkeztél, ahová nem illik belepiszkítani. Aki a kapuban áll, őrt áll! Pilisszántó bizony ebben a kapuban áll, de az őrség megingott! Az egész ország rosszul érzi magát ettől a botránytól, a parlamentben interpellálnak a Pilis védelmében, de az Önkormányzatunk ennek ellenére ragaszkodik hozzá. Pedig ha felépül, sosem lesz béke! Vagy már ez sem számít csak a pénz?

Értsük meg, Pilisnek nem csak a főváros közelségétől hangsúlyosabb természeti, tájképi értéke van, amit nem szabad elrontani. Ennél sokkal értékesebb a kulturális, történelmi tájképe. Hozzánk nem „csak” kirándulni jönnek az országból. Áldás van falunkon! Három nemzetközi zarándok útvonal kereszteződésében fekszik ma, de 2000 évvel ezelőtt is három római utunk volt. A Napfénnyel kapcsolatos Lusomana nevű 2500 éves települést Sashegyi Sándor régész a mi falunk területére azonosította be. Régészeti leleteink rendkívüliek. A magyar Pálos rend a Szent Kereszt kolostorral nálunk született. Első írott neve Santo, vagyis Szent. Nem kis dologról van szó, ennek oka van! A név kötelez minket.

A társadalom zajában elcsüggedő ember itt keresi és találja meg lelki békéjét, vigaszt és reményt bánatára, igényesebb erkölcsi értékét, nemzeti büszkeségét, melyet lassan már csak a múlt felidézésében találja meg. Ez hány milliót ér Önkormányzatunknak? Nemzetünk megmaradásának záloga őseink emlékének ápolása, tisztelete. Minél szánalmasabb a világ odakint, annál nagyobb igény van ilyen szigetekre, menedékhelyre, mint Pilisszántó!

A név kötelez minket. Nem illik ide nemzeti hőseink emléke közé akármit betelepíteni! Sötétedő Európánkban van árnyék bőven, hagyjuk meg magunknak Pilist világítani, ne árnyékoljuk be. Ma különösen szükségünk van Fényére! Kell egy lámpás, amely kiutat mutat ebben az öngyilkosságába masírozó világban!

Pilisszántói népszavazás margójára, trafó

A Szikla Színház léte vagy nem léte szintén a trafó földeladás pénzének függvényébe került az önkormányzati szórólapon. Pedig nem ez a fő dilemma! A Színház programjainak sikerét a rendezvény sorozat címében kell keresni nem a technikában. „Pilist Tisztelni Jöjjetek!” A programok üzenete megválasztotta közönségét. Egy színházi est után csikket nem találtunk a nézőtéren. A mosolygós, békés, megelégedett közönség itt értéket kapott. Ezért jött ide! De itt csak olyan előadók léphettek fel, akik ezt a címet szolgálták. Gagyi, bulvár szellemiségű celebek itt nem tudtak érvényesülni. Igaz itt nem volt sem drog, sem részegeskedés, sem szeméthegyek. Nem az áramellátás, a profi kultúros vagy közönségszervező fix fizetése volt a döntő, nem is volt ilyen, hanem mint mindennek: az erkölcsisége! Bár idővel már a rendezvény anyagi hasznot is hozott, mégis igazi hasznát nem a bankban mérték, hanem a falu megítélésében. Ünnepet varázsolt az emberek lelkében. Dicsérték Pilisszántót országszerte. Megismerve a mostani szellemiséget, inkább azt mondom jobb, ha nem lesz Szikla Színház, mert az nem lesz Pilist Tisztelni Jöjjetek! Akiknek az Isten, a szent, a szakralitás fogalma primitív, szenilis, idejét múlt, maradi felfogás és helyette csilingelő zene a 65 millió csörgése, a trafóállomás pilisi betájolása, az szigetfesztiválos jó bulikat fog idehozni a maga ismert „értékrendjével” együtt.

Pilisszántói népszavazás margójára, trafó

Pilisszántó lakói sorsdöntő népszavazási döntés előtt állnak. Komoly felelősség terheli vállukat. Ezért a népszavazási kérdés megfogalmazása félreérthetetlenül egyértelmű és egyszerű kell legyen: akarja-e, hogy a falu közigazgatási területén az Elmű trafóállomást létesítsen? Igen vagy nem? Az én válaszom a fentiekből világosan kitűnik: határozottan nem!

Ezek után jött a meglepetés! Az országos internetes közvélemény, az újságok, a rádió, sőt a parlament is hallatta hangját a trafó Pilisbe telepítése ellen. A trafó lett a gyutacs, az robbant! Ennek ellenére a Szántói Hírmondó májusi számában közölt népszavazási kérdésben sokunk meglepetésére kiderült, hogy nem a trafótelepítésről fogunk szavazni szeptemberben, ahogy mindenki várta, hanem a földtulajdonról. Eladjuk-e a földet az Elmű-nek vagy nem? „Támogatja-e Ön, hogy Pilisszántó Község Önkormányzata Pilisszántó közigazgatási területén önkormányzati ingatlant értékesítsen transzformátor állomás építése céljából?”

Ezek szerint a trafó egy másodrendű kérdés, az mindenképp meg lesz, azt már eldöntötte az Önkormányzat nélkülünk, az nem tartozik a népre. Pedig épp ez a lényeg. Akkor miről szól a népszavazás? Megint a trükközés, a maszatolás, a féligazság becsempészése, a lakosság félrevezetése jött elő. Szándékosan bele van kódolva a kiskapu. Ezért a népszavazási kérdést vissza kell vonni. Lehet, hogy jogilag megfelel, de nem tisztességes! Vagy netán ilyen hatékony az Elmű arroganciája, aki figyelmen kívül hagyja a lakossági tiltakozásokat és átgázol rajta. Valamitől nyeregben érzi magát és megfenyegetve Önkormányzatunkat már most zsarolni tudja saját költségkímélése érdekében? Félreértés ne essék, nem az Elmű és trafó ellen van a hangsúly hisz az lakosságnak szolgáltat, de tegye az eredeti elképzelés szerint Pilisvörösváron, ahol szükség van energiára és várják. Most a Pilis védelméről van szó! Vörösváron olyan helyet biztosítottak neki, amely senkit nem zavar, a lakosságot sem. Lehet, hogy drágábban, de nem drágábban a Pilis tiszteleténél és nyugalmánál!

Pilisszántói népszavazás margójára, trafó

Ne egy profit orientált cég döntse el a falu sorsát, aki csak pénzforrást és térképre húzott vonalakat lát a Pilisben! Mi lesz később, amikor már házon belül lesz? Az állomás nem önmagáért épül, ki tudja milyen rákos gócok fognak majd hozzátársulni, ha megépül? Miért ragaszkodik foggal, körömmel Önkormányzatunk a trafóállomás megépítéséhez ekkora ellenállás ellenére? Ilyenkor jönnek elő a suttogások. Kétségbeesett lépései épp a suttogásokat erősítik. Mitől lettünk zsarolhatóvá? Ennyire nem szabad az embereket lenézni. Ez már sértő! És ha nem adjuk el a földet, akkor adjuk bérbe? Vagy eladjuk magánembernek, aki aztán már eladhatja az Elműnek? Magánterületen építhet, ha eladja a tulajdonosa? Ha a népszavazáson a „nem”-ek győznek, akkor megtámadhatják, mert nem a trafóról döntött a nép, hanem a földeladásról?

A rejtett szándék lényege: a trafó épüljön fel, és ebbe ne legyen a lakóknak beleszólása! A Testület, mint egy titkos páholy már rég eldöntötte nélkülünk, hiába tiltakozunk! Helyre kéne hoznia hibáját, békét teremteni még időben!

(Kép: A kerepesi transzformátorállomás, forrás: www.ovit.hu)

Pilisszántói népszavazás margójára, trafó

Az iskola meglévő tornahelyiségét a Testület a falu szégyenének, elfogadhatatlannak tartja. Kb. húsz éve működik. Civil összefogással jótékonysági Ismerős Arcok koncertet szerveztünk a kápolnánál, segítségként a tornahelyiség felújítása céljából. Egy képviselő, sem a gyermekeink egészségéért aggódó felszólaló nem jött el az Ő érdekükben megszervezett koncertre, pedig most tenni is lehetett volna érte. Legalább jelenlétükkel megtisztelhették volna a nemes célt. Nem érdekelte Őket, pedig a szép összefogás értünk, falunkért született. Eszerint csak addig volt szörnyű gyermekeink testedzésének körülményei, amíg durrantani lehetett vele kommunikáció szintjén. Most kiderült, csak lufi volt. Idegenek adták össze a terem felújítására a 220 000 Ft adományt. Köszönjük nekik! Hasonlókép mintha a nagy célnak kikiáltott tornaterem álma is kezdene ellaposodni. Fenntartásának költségei ijesztőek lehetnek. Nálunk sokkal nagyobb és módosabb önkormányzatok háromszor is meggondolják belevágjanak-e ekkora beruházásba. Csak arra volt jó, hogy megideologizálja a trafó szükségességét, amelynek ügye bezzeg nem laposodik. Élénken él az ország köztudatában. Minden a trafó mögé lett csoportosítva. Az Elmű pedig dörzsölheti a kezét, mert milliókat nyer rajtunk, hibánkon, mi és az egész ország pedig veszít! Mi nem csak milliókat, az országgal együtt Pilis lelkét is!

Pilisszántó, 2017. június
Szőnyi József, Pilisszántóért Egyesület

Pilisszántói népszavazás margójára, trafó

Nyilvánossághoz, trafó ügyben!

A Pilisszántóért Egyesület nevéhez lennék hűtlen, ha a tervezett trafóház építésének ügyében nem mondanék véleményt, bár erre a „Lakossági fórum” lett volna hivatott. De a lakossági fórumon aki véleményt mert mondani a falu sorsát befolyásoló ügyben, abba beléfojtották a szót. A saját falujában legfeljebb megkérdezhette, hány amperes a trafó biztosítéka, amit majd ez az ügy ki fog verni? Egyébként pedig fogja be a száját! Sajátos demokrácia! Szót emelek azért is, mert a helyben szokásos módon történő lakossági tájékoztatást szolgáló legmegfelelőbb eszközben, a „Szántói Hírmondó” év végi összesítésében egy szó nem esik a trafóházról. A szellemiség ugyanaz, mint a lakossági fórumon. Pedig azt sokan olvassák, el lehet olvasni holnap is, akár kétszer ha nem értem, polcra tehetem későbbi elolvasásra stb. Még hivatkozni is lehet rá, mondván a szó elszáll, az írás marad. Talán épp ezért nem írt róla az Önkormányzat semmit, mert veszélyes lehet, netán egyszer alkalomadtán még számon lehet kérni. Például a csúsztatásokat, mert a féligazság a legsunyibb hazugság. Az éves beszámolóban nagyon helyesen megtudhatjuk a pályázatok sorsát, tájékoztatva vagyunk a rendezvényekről, a közhasznúak munkájának valóban érezhető eredményéről, a munkaerőhiányról, útjavításokról. A természetvédelemért tett erőfeszítések közül a „Természet és kultúra” fontosságáról, örökségvédelem és turisztika ötvözéséről, muzeális értékeink megőrzéséről, tanösvények és pihenőhelyek kiépítéséről, Pilisi Bioszféra Rezervátumhoz való tartozásunkról.

Nyilvánossághoz, trafó ügyben!

Ilyen idézeteket olvashatunk: „Részletesebb előírások találhatók például a településképi követelmények, a természeti környezet- és tájképvédelem, a környezetvédelem területén. A megalkotott építési szabályokat érintő rendeletek célja, hogy Pilisszántó, mint a Pilis egyik legszebb fekvésű települése, továbbra is az itt lakók számára otthonos, élhető, és az ide érkező vendégeknek is vonzó település legyen. Ez akkor lehet eredményes, ha a lakosság és az Önkormányzat együttműködésén alapul.”

Az újságot olvasó lakónk kényelmesen hátra dől foteljában és nyugtázza: ez igen, bízhatok a vezetésünkben, védi a falu értékeit. Miközben kiderül, hogy zárt ajtók mögé bújva, az érintettek háta mögött, pont az ellenkezőjét teszi. Mire gondolhat az Önkormányzat lapjának olvasója ezek után szinte kész helyzet előtt? Milyen hitele lett az Önkormányzatunknak? Milyen csontváz lehet még a szekrényben, amiről nem szabad tudnunk? Sajnos a választott vezetőségünk nem érzi azt a különös rendkívüli megtiszteltetést, hogy legnagyobb szolgája és nem ura lehet annak a falunak, aki a bizalmát belé fektette! Kihez fordulhatunk ezek után bizalommal és reménnyel a Pilis-hegység történelmi, természeti, tájképi és kulturális értékeinek védelme érdekében, ha az Önkormányzat vizet prédikál és bort iszik?

Nyilvánossághoz, trafó ügyben!

Az utóbbi hónapokban derült ki, hogy az Önkormányzat elkötelezte magát az ELMŰ-nek a falu megkérdezése nélkül egy nem éppen bagatell, sorsdöntő ügyben. Az ELMŰ Pilisszántó határában, - amely a Pilis kapuja - több mint 10 000 nm-es zöld területen nagyteljesítményű 120 kV-os transzformátorházat kíván építeni az ehhez kapcsolódó hozadékokkal együtt. Sokan a faluban a szilveszter esti ünnepi köszöntőben a templom előtt tudták meg a másfél éve született hírt. A döntés ugyan még nem végleges, de befogadó készségét jelezte szándéknyilatkozatával, és 65 millió Ft-ért eladná az ehhez szükséges területet. Vajon otthon is így gondolkodunk értékeinkről szűkebb családi körben? Eladja-e a gondos családfő a családi ezüstöt, aztán az utódok birkózzanak meg az élettel ahogy tudnak? Falunk is egy nagycsalád, nagy a felelősség vagy felelőtlenség is, ezért hatványozottan kell védeni „a család ezüstjét.” Tévedni lehet, de azt helyre kell hozni! A falu vagyona nem az Önkormányzaté, hanem a mindenkori falué. Unokáink nem hatalmazták fel arra, hogy eladjuk és feléljük az Ő vagyonukat!
(Kép: A kerepesi transzformátorállomás, forrás: www.erbe.hu)

Nyilvánossághoz, trafó ügyben!

Nem lehet fejlődésnek mondani azt, ami a teremtett élet ellen halad, még ha az élet fenntartása drágább mint elpusztítása. A becsület előbbre való, mint a jólét. Most is megismétlem húsz évvel ezelőtti nyilvános véleményemet: „Elkerülendő, hogy a tájegységek magántulajdonba kerüljenek. Meg kell erősíteni az Önkormányzat tulajdonosi pozícióit, mert így tudja megőrizni vezető szerepét. Nem szabad kiárusítani a közös vagyont. Meg kell tartani a stratégiai és természeti fontosságú objektumokat. Akié a föld, azé a hatalom.” Ha Önkormányzatunk eladja a falu vagyonát a tőkének, átadja a falu irányítását is, és annak bábujává válik. Ha akkor nem tartottuk volna be elveinket, nem lett volna alku pozíciónk, és sokkal korlátozottabb lenne a mai Önkormányzatunk mozgástere. Nem a tyúkot kell eladni, a tojást kell becsülni. Ha megesszük a tyúkot, egyszer jóllakunk, aztán se tyúk, se tojás. Vannak más támogatási lehetőségek az Önkormányzat kezébe az eladáson kívül. Akár ingyen is használatba adhatja vagyonát olyan vállalkozásnak, amely különösen fontos lehet a falunak. Pl. az orvosi rendelő. Tudom, vannak lakóink és vezetőink, kiknek az Isten mindenhatóságának vállalása, a Hit erejébe vetett bizalom fontossága hallatán fitymáló fintort fojtanak magukba. Mi marad nekik értékrendként Isten nélkül? A Pénz! Én kitartok hazám és keresztény hitem pilisszántói értékrendje mellett. És ezt le is merem írni!
(Kép: A kerepesi transzformátorállomás, forrás: www.ovit.hu)

Nyilvánossághoz, trafó ügyben!

A Pilis nem csak egy hegy a száz közül. Világörökség várományosa, teli van természeti és tájképi védettségű területtel. Ebben a Hungarikumban Pilisszántót három nemzetközi zarándok útvonal metszéspontja tiszteli. Prohászka püspök úr szent hegynek tartja. A Pálos rend szülőföldje. Királyi uralkodó központunk volt, Szent királyaink, Szent Koronánk hagyatékát őrizzük benne büszkén. Persze van, akit ez hidegen hagy. Szomorú látni, ahogy a világ lesilányodott pénzkérdéssé. Sokan viszont hittel valljuk, a nemzet számára a Pilis egy templom, ahová kellő tisztelettel és alázattal illik belépni, és nem kufárkodni benne természeti értékeivel. Pilisszántó a kapuban áll, őrt áll! Ide nagyon nem illik belerondítani és aprópénzre váltani hazánk erkölcsi, természeti értékeit. Jézus is kizavarta a templomból a kufárokat! Aki szelet vet, vihart arat! A rémhír futótűzként terjedt el, megmozdult az ország. Látni, tapasztalni lehet, hogy mennyire szereti falunkat, figyel Rá az egész ország. Óvják és védik a bajtól átérzik gondját, búját. Talán még jobban, mint az őslakó, akinek ez a környezet megszokott dolog, mint a levegő. Értékére akkor döbben rá, amikor már nem lesz, de akkor már késő.

Nyilvánossághoz, trafó ügyben!

Még a parlamentben is a falu védelmére keltek. Tanulságos lehet számunkra, mekkora tisztelet és aggódás övezi Pilist országszerte, mert a Pilis mindenkié! Ha most ezen értékeken sebet ütünk, soha de soha többé nem kapjuk vissza. Természetesen jó lenne a tornaterem. A falu azért nem fog haragudni az Önkormányzatra, ha a sors még nem adta meg, hogy teljesüljön minden álma. Tudjuk mindnyájan otthon is, hogy sok a „jó lenne, ha volna” de sajnos egyenlőre nem engedheti meg magának. Szegényebb időkben az apróbb örömöket is meg tudjuk becsülni. Előbb utóbb meg lesz, küzdjünk meg érte. Ettől a szótól viszont, hogy „soha többé”, a 65 millió lukas garassá törpül. A mindenáron való bizonyítási kényszer áldozatává válva eltorzulnak az arányok. Túl nagy árat fizetünk a tornaterem reményéért. Cserébe az ELMŰ 65 millió Ft ezüstpénzért rákos sejtet ültet a Pilis földjébe, amely már csak idő kérdése lesz, hová burjánzik! Sajnos a pénz csillogása elkápráztatta Önkormányzatunk és lakótársaink egy részének szemét, és elkezdte a két focipályányi technikai monstrumot tájképbe illőnek látni. Ennyiért nekik megéri eladni a falu jövőjét. Ráadásul megosztja a falut, ezt a nagycsaládot a pénz foglyai és a hagyaték őrzői között.​​​​​​

Nyilván szükség van a trafóra. Az ELMŰ-nek szolgáltatási kötelezettsége van, azt teszi amit egy gazdasági társaságnak tenni kell, profitot produkál, számára csak térkép e táj, ahová vonalakat lehet húzni. Lehetőleg rövideket. A pénz pedig természeténél fogva el fog söpörni útjából minden erkölcsi értéket! De tehetné az állomást kevésbé sérülékeny helyre. Pilisvörösváron visszavárják, felajánlottak egy megfelelő, kevésbé zavaró helyszínt, ráadásul nekik szükségük van áramra. Lehet, hogy az ottani Önkormányzat a sarkára állt és jobban védi lakói érdekét. Emiatt gazdaságilag az ELMŰ-nek drágább lenne a beruházás mint Pilisszántón, viszont cserébe minden résztvevő és az egész ország nyerne egy komoly erkölcsi értéket: BÉKÉT!

Szeressük Pilisszántót!

Pilisszántó, 2017. február 2.
Szőnyi József, Pilisszántóért Egyesület

Aláírásgyűjtés indult a Pilis megmentéséért, a petíciót az alábbi linken lehet elolvasni és aláírni:

www.peticiok.com/mentsuk_meg_a_pilist

Hírek

Áldást osztó Jézus szobor szentelése, 2016. december 21.

Áldást osztó Jézus szobor

Meghívó az „Áldást osztó Jézus szobor” szentelésére

A pilisszántói Csillagösvény történetében december 21-e sarkalatos időpont. 2005. december 21-én reggel fél 8-kor a majdan felépítendő kápolna helyszínén egy lelkes kis csapat várta a Ziribár anyaölében születő fény megjelenését. Az újjászületés hajnalán egy kis harang megkondításával elindítottuk a kápolna építését. Pénzünk ugyan nem volt, a Hitünk viszont annál nagyobb. Hitünknek köszönhetően rá egy évre, ugyanebben az időpontban, 2006. december 21-én 8 órakor Spányi Antal püspök úr megszentelte a Boldogasszonyunk tiszteletére emelt kápolnát. Most ünnepeljük 10 éves születésnapját!



A Csillagösvény hét szobrából Árpád vezér és Boldog Özséb szintén december 21-én lett felavatva.

Áldást osztó Jézus szobor

2015. december 21-én, a drámai események reggelén a több száz megváltásra váró, döbbenettől elnémult jelenlévő hiába várta a Napot. A kápolna Boldogasszonyának bocsánatát kérve ezért megígértük, hogy mához egy évre, kiengesztelésül felépítjük Nemzeti Himnuszunk megtestesítőjét, az „Áldást osztó Jézus” szobrát. Mi, a családjaink és hazánk jövőjéért aggódók nem csüggedhetünk el, mert van reményünk: itt a Pilisben, a Csillagösvény tetején őrködő, az áldását népünkre örömmel adó Jézus!



A keresztény hívők betartották szavukat. A cél érdekében az ország egységbe kovácsolódott. A sok-sok egyszerű, névtelenségbe burkolózott, hazáját szerető ember adománya a népakarat bizonyítéka. Mindnyájan megértették, hogy válságos időket élünk, amikor – mint ahogy történelmünkben oly sokszor – nagy szüksége van népünknek a Hit erejére, Isten áldására, Boldogasszonyunk óvó gondoskodására!

Áldást osztó Jézus szobor

Ígéretünkhöz híven a szobor leleplezése és megszentelése 2016. december 21-én, szerdán Napkeltekor, reggel fél 8-kor történik.



A Máhr Ferenc szobrász alkotta szobrot Illéssy Mátyás plébános úr szenteli meg, majd ezután hálaadó misét mutat be a 10 éves jubieumát ünneplő Boldogasszony kápolna és a szoborállítás tiszteletére. Az ünnepi mise méltóságát Pitti Katalin éneke fogja gazdagítani.

A szobor létrejötte mindnyájunk közös sikere. Jelzi, hogy él nemzet e Hazán!

Minden Jézus áldására vágyó testvérünket szeretettel várunk!



Minden Jézus áldására vágyó testvérünket szeretettel várunk!

Pilisszántó, 2016. november
Szőnyi József, Pilisszántóért Egyesület

Felhívás a világ Magyarjaihoz

"Szoborállítás a Magyarok IX. Világkongresszusának évében"

A Pilisszántóért Egyesület civil közhasznú szervezetként működik a faluban több mint tíz éve. Munkájának eddigi gyümölcseit itt, a www.pilisszantozarandokhely.hu honlapon láthatjuk. A három nemzetközi zarándok útvonal metszéspontjában fekvő, gyűjtőnévként Csillagösvénynek elnevezett zarándokhely erkölcsi értéke felbecsülhetetlen, mert igazi hasznát nem a bankban értékelik, hanem az emberek lelkében. A Csillagösvény nem egy gazdag magánember vagyona, hanem a falu közösségének, sőt az országnak a közkincse! Történelmi nagyjaink üzenetét hordozza. Falunk Kárpát-medence kiemelt történelmi és kulturális helyszínén, a Pilis kapujában fekszik. Az örökség büszkeséggel tölt el bennünket, de veszélyes időkben fokozottabb felelősséget is ró ránk őrzése! A Pilisszántóért Egyesület ennek az erkölcsi kötelességének kíván szolgálni mindenekelőtt.

Nyilvánvaló, hogy a világ komoly válságban vergődik. Ha nem is értjük, de érezzük, hogy valami nagy baj van. Látjuk, hogy Európa a létezését köszönhető keresztény kultúra elhagyásával utat nyitott a káosznak.

A Csillagösvény szellemi íve és értékrendje nemzeti és keresztény. Egyvalami még hiányzik a végén: a Himnusz, melynek első sorát egy „Áldást osztó Jézus” kőszobor ábrázolná. „Isten áldd meg a magyart!”

Elképzelésünk szerint a kibányászott hatalmas kőkatlan fölötti sziklapárkányról adná áldását a magyarság megmaradásáért. Innen a Pilisből az egész Kárpát-medence látszik, így az Áldás is eljut hozzá, nem csak az előtte fekvő falunkra.

Jó szívvel ajánlom honfitársaim figyelmébe ezt a különleges helyszínt, amely a hazánkban megrendezésre kerülő Katolikus Világtalálkozó rendezvényei szempontjából is vonzó lehet Budapesttől húsz kilométerre. Az egykori kőbánya hatalmas öblében több ezer ember befogadására alkalmas Szikla Színház működik.

A 2016. augusztus 15-20. között megrendezésre kerülő IX. Magyarok Világkongresszusának és a Jézus szobor felállításának eredményessége a magyar összefogás közös sikere lesz.

Együttműködési megállapodás a Magyarok Világszövetsége és a Pilisszántóért Egyesület között

A brazil néplélek állapotát a Riói Jézus szobor ismertette meg a világgal. A magyarét az „Áldást osztó Jézus” tenné innen a magyarok szent hegyéről, a Pilisből! A Pilisből elkiáltott szó pedig nem lehet pusztába kiáltott szó! Úgy gondoltuk, hogy a szobor nemzeti összefogással épüljön meg, mert így nyilvánul meg a népakarat.

A legalább 3 méteres szoborhoz min. 5 millió Ft-ot kell összegyűjteni. Nem magáncélú haszonszerzésről szól a dolog, hanem keresztény hazánk erkölcsi értékeinek megvédése és kinyilvánítása a cél. Magyarország jóhíre növekszik tőle. Új értékkel gazdagodik nem csak falunk közössége, hanem keresztény hazánk egész Európának példát mutató értékrendje.
A szobor felállításával bizonyítjuk: ”Él nemzet e Hazán!”

A Felhívás szövege letölthető PDF formátumban


Az „Áldást osztó Jézus” szobor felállításához adományokat a pilisszántói Takarékszövetkezetben vezetett számlára lehet befizetni.

Pilisszántóért Egyesület
Levélcím: 2095 Pilisszántó, Vörösmarty út 20., Telefon: +36 30 268-5953
Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet számlaszám: 65700031-10123140

Adója 1%-át a 18715125-1-13 adószámon fogadjuk a nemzet hálás köszönetével!

Pilisszántó, 2016.
Szőnyi József
tel: +36-30-268-5953
Pilisszántóért Egyesület elnöke

Tetten érhető csoda Szántón

Tetten érhető csoda Szántón

Miután úgy jó tíz éve Ziribár felfedte előttünk gyönyörű tartalmú és rejtélyes eredetű, több ezer éven át szigorúan őrzött titkát, minden Téli Napfordulón, december 21-én több száz tisztelő várakozik a Boldogasszony kápolna előtt.
A még sötét hajnalból lassan, csendben jönnek elő az árnyak, és megtöltik a kápolna körüli hegyoldat. Nesztelenek a léptek, nehogy idő előtt ébresszük a Napot. Boldogasszony oltárát megtöltik a mécsesek, és megvilágítják a szobrot. Boldogasszony kék szeme megcsillan, kelet felől lassan pirkad. Kirajzolódnak a környék hegyei, lent a faluban megszólalnak a rorátéra hívó harangok. Várjuk a Fény születését. A hajnalpír felerősíti a várakozás perceit, az arcok mind egy irányba, a Ziribárra feszülnek. A falu közvilágítási lámpái tisztelettel kialszanak.

Aztán egyszer csak a Ziribár hegyszoros közepének anyaölében, a mögötte álló hegy fölött megjelenik a sumér csoda. A jelenlévőket döbbenten üli meg a látvány. A várva várt remény megérkezett a legsötétebb éjszaka után.

A kápolna bejáratával szemben maga a Boldogasszony örül a legjobban, hisz az egész esemény Őérette van, egy éve erre a pillanatra vár. A Nap Őt öltözteti ünnepi Fénybe az újjászületés hajnalán. Most szó szerint Ő a Napbaöltözött Boldogasszony. Rendkívüli dolog történik Vele. Az évnek csak ezen kivételes napján találkozik az Atya tekintetével szemtől szembe, melynek erejét a Nap sugarain át közvetíti.

Az életet teremtő Nap három napig egy helyben ragyog. Nem megy tovább, vár! Megvárja december 24-ét, megvárja Jézus születését, majd megnyugodva indul el újra egész évi útjára. Ettől kezdve a napok hosszabbodnak, és fokozatosan világosodik.

Eddig bármilyen idő volt előtte vagy utána, a Nap mindig felkelt és megmutatta magát. Mintha az égieknek és földieknek közös lenne az akaratuk ezen a napon.

A harmonikus kapcsolatba az idei Napfordulón egy iszonyú dráma villámként csapott bele. Huszonegyedike előtti éjszakán valaki fekete festékkel „kinyomta” Boldogasszony szemét, és lemázolta a kezében tartott, az anyaméhben születő élet tiszteletét szimbolizáló tulipánt. A kápolna két falára jeleket és számokat rajzolt. Ez még kevés volt neki, mert a Szűzanyának felajánlott nemzeti kétangyalkás Szentkoronás zászlónkat is lefújta.

Az elmondhatatlanul borzalmas látvány kisöpört az agyamból minden gondolatot, üressé vált köröttem a világ. Nem hittem el a valóságot. Boldogasszony hazájában megtörténhet ilyesmi? Annak a népnek országában, akiket Nimród óta gyermekeiként óv-véd és gondoskodik rólunk? Milyen elvetemült eszme alázhatta meg ennyire? Kinek állhat érdekében saját hazánkban meggyalázni az élet születését, magyarságunkat, kereszténységünket és édes hazánkat azzal, hogy a nemzeti zászlónkat is megbecsteleníti?

Egy percig szélütöttként keringtem a kápolnába, majd amikor a szörnyű dráma eljutott az értelmemig, ordítva szakadt ki belőlem a zokogás. Eszmélésem fájdalmát csak fokozta a felismerés: nem holmi kábítós, ostoba kamasz ákom-bákomja, hanem egy tudatos, kitervezett provokáció történt, direkt a Napforduló előtti éjszakán. A falra rajzolt jelekben titokzatos intelligencia üzent nekünk, Mária népének. Boldogasszony szeme, a kezében lévő tulipán, a kápolna léte, a nemzet zászlaja, a kereszténység és az új élet születése elviselhetetlen értékrend az elkövető világában, eszmerendszerében. Ezért ezzel a tettével az egész magyar nemzetet, édes hazánkat gyalázta meg. De pusztító üzenet a sumér örökségünknek is, hisz nem véletlenül időzítette akcióját a Napfordulóhoz kapcsolódó Ziribár tagadhatatlanul sumér tartalmához, a magyarság ősi történelméhez. Kinek áll érdekében megtagadni sumér kötődésünket? Ostoba tettével éppen a sumér létjogosultságot bizonyítja, hisz tőle való félelmében azt akarta elpusztítani.

Ezzel magára haragítja a magyar nép nagy részét, akiknek egyébként a gyűlölet alapállásban nem a sajátja. Veszélyes tettével tehát nemzeti önérzetünk jogos védelmében a békét is megtámadta. Miért nem vállalja fel nyíltan hitét fényes nappal, mint mi? Tolvaj jár éjjel. Az azonnali rendőrségi feljelentésen túl az illetőt az egész nemzet megvetése és kitagadása kellene hogy sújtsa.

December 21-én reggel szokás szerint ismét több száz ember gyülekezett a kápolna körül. A szörnyű látványtól mindenkit a döbbenet, az érthetetlenség csendje dermesztett meg. A Fény ünneplése helyett a drámai gyász fájdalma töltötte el mindenki szívét.

Ami eddig soha nem fordult elő, a Nap nem mutatta meg magát. Sűrű köd takarta el a Napkeltét. A Nap sem akarta látni ezt a szörnyűséget, nem tudott volna Boldogasszony megvakult szemébe nézni. Nem volt bennem sem harag, sem gyűlölet, sem bosszú, csak mély fájdalom.

Aztán közösen elimádkoztunk egy Miatyánkot az elkövető lelki üdvéért, és könnyezve elénekeltük hazánkért és Boldogasszonyunk bocsánatáért a Himnuszt. Isten áldd meg a magyart!

Ott helyben, egy emberkét eldöntöttük, hogy a gonosztett ellenére, vagy éppen ezért egy áldást osztó Krisztus szobrot állítunk a kőbánya falának sziklapárkányára. Innen a Pilisből az egész Kárpát-medencét látja. A szobrot kizárólag felajánlásokból, illetve adományokból lehet elkészíteni. Úgy, ahogyan a Csillagösvény többi létesítményét. Ha nem jön össze, akkor nincs áldás! Felállításával bizonyítjuk azt, hogy e mögött nem csak a saját mániám, hanem Istentől való népakarat van!

És ekkor jött a csoda! A legsötétebb mélységből!

Az eset miatt nyugtalanul, este tíz óra tájt felmentem a kápolnába. Senki nem volt ott, egyedül voltam. Letakarítottam a rengeteg részvétet, bocsánatot kérő gyertyaláng maradványait Boldogasszony oltáráról, a viaszból majd otthon új gyertyákat öntök.

A gyertyafényes kápolnában nem mertem felnézni a szoborra az iszonytató látvány miatt. Aztán lassan, szégyenlősen mégis csak fellopakodott a tekintetem, és elállt a lélegzetem. Tiszta volt az arca! Valaki megtisztította.

Másnap, december 22-én, kedden kora reggel napkelte előtt ismét felmentem a hegyre többedmagammal. A város felől hömpölyögve ömlött a köd falunk felé. Az egész völgy fölött vastagon telepedett meg a köd, mint a tenger, csak idefent maradt tiszta az égbolt.

A hetek óta egyfolytában felhős, nyirkos, maszatos időben ma hosszú idő után előbújt a Nap, szembenézett Boldogasszonnyal, és végre egymásra találva mosolyogtak! Gyönyörű volt!

Megérkezett az újrakezdés reménye, a lehetőség, hogy az újévben helyrehozhassuk elkövetett vétkes hibáinkat, és fordulat jöhet jobbsorsunkban. Ez a Napforduló, a Ziribári Fény üzenete! Mindenkin látszott az ujjongás.

Még el sem vonult a Nap fénye a szoborról, az emberek nekiestek a falfestékeknek. Ki zsebkendővel, ki pálcikákkal kaparta a falakat. Délután, mire újra felmentem, eltűntek a gyalázat nyomai.

Valaki elvitte a zászlót speciális tisztítóba, és telefonált, hogy szerdán kitisztítva visszarakja.

Ráadásul kiderült, hogy a csillagászati Napforduló idén ma, 22-én reggel öt óra negyvenkilenc perc, öt másodperckor történt meg, és nem tegnap.
Ki tudná ezt így megrendezni?

Az egész Napfordulós eset futótűzként szaladt át az országon, pedig nekem nincs internetem.

Az elkövető nem sejthette, hogy tettével pillanatokon belül a fél országot egységbe tömöríti.

Nem győztem az üzeneteket, a segítséget felajánló telefonokat fogadni az ország különböző pontjaiból, még külföldről is. Ismét felnéztem az égre, és mint ahogyan a Csillagösvény építése során oly sokszor, most is azt mondtam: „Köszönöm Uram, ez megint Te voltál!”

Az „Áldást osztó Jézus” szobor felállításához adományokat a pilisszántói Takarékszövetkezetben vezetett számlára lehet befizetni.

Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet számlaszám: 65700031-10123140

Pilisszántóért Egyesület

Adója 1%-ának felajánlását ugyanitt a 18715125-1-13 Adószámon fogadjuk.

Az összefogás erejében bízva hálás köszönettel Szőnyi József, az Egyesület elnöke.

Pilisszántó, 2015. december 21-22.
Szőnyi József
tel: +36-30-268-5953
Boldogasszony kápolna fővédnöke