Folyosórendszer
Föld alatti folyosórendszer Pilisszántón
A falunkat behálózó föld alatti folyosók felfedezése egy rejtélyes csőtörésnek köszönhető. A falun átvezető főút alsó harmadában feltörő vizet igyekezett megszüntetni az árokásó gép, csakhogy nem talált csőtörést.
Rövid nyomozás után kiderült, hogy a vízfolyást eredményező csőtörés 5-600 méterrel följebb, a tűzoltószertár előtti útszakasz magasságában történt, ahol viszont egy csepp víz sem volt látható. Tehát teljesen érthetetlen módon, a valóságos csőtöréstől sokkal távolabb jött elő a víz.
2002. augusztus 24-ig senki nem tudott a falunkat behálózó, ismeretlen eredetű, 6-7 méteres mélységben futó, 2 méter széles, embermagasságú, a Hosszú-hegyről bányászott homokkőből kiboltozott folyosók létezéséről. Ekkor derült ki, hogy a rejtélyes csőtörés vize beszivárgott, és meglazította a járatokba töltött földet a templom padozata alatt. A föld kiemelésekor egy mesterséges üregrendszer nyomaira bukkantunk. A templom mértani közepén, több méterrel a beszakadt padló alatt futó, kőből épített két folyosó folytatását lefalazás és szándékos beomlasztás, eltömedékelés szakítja meg. A folyosó északi ága a templom fala alatt haladna tovább a Pilis irányába, de le van falazva. A másik ága az oltár felé hajlik, majd 3-4 méter után be van omolva.
A kiemelt hordalék földben középkori cserépdarabokat és csonttöredékeket találtunk. Ebből arra következtetett a régész, hogy az alagút nem a templom építése idején lett bedöntve és feltöltve, hanem még a középkorban.
Akkor viszont mikor épülhetett az alagút? A középkor elején, vagy előtte? Nem hiszem, hogy az alagút építője az emberfeletti munka elvégzése után bedöntötte volna verejtékes munkájának gyümölcsét.
A templom 1760-as építése előtt az akkori, földhivatali pontosságú falutérkép tanúsága szerint a főút mindkét oldalán folyamatosan építkeztek, de a leendő új templom helyét - amelyre a falu lakói sokáig pénzt gyűjtöttek - szándékosan szabadon hagyták.
A templom helyét évekkel korábban jelölték ki, és azt is tudták, hogy a föld alatt építmény fekszik. Ez abból is látszik, hogy a templom alapjának építésekor meghagyták az alatta elvezető folyosót, de a templomfal terhének elviselésére aláfalazták azt.
A most még beomlott üregek iránya és a boltozat íve arra enged következtetni,
hogy régebbi, ismeretlen eredetű építmény volt a területen. A templom építője statikai kockázatot
vállalt azzal, hogy szándékosan ezt a helyet választotta az építkezésre.
(Kép: A templomból induló folyosószakasz)
Különböző épületek helyszínének kiválasztásakor az építmény funkciója elsődleges szempont. Mészkemencét fűtőanyag, nyersanyag mellé, bástyát hegynek orma fölé, malmot vízfolyás mellé szokás építeni. Mivel a templom a lélek háza, a templom építőjének az erkölcsi érték szempontját kellett mérvadónak tekinteni az építési hely kijelölésekor.
A falu templomát kiemeltebb, hangsúlyosabb terepre, bolygatatlan földre is építhették volna, de nem tették. Ragaszkodtak a völgyben fekvő, a felső falu felől lezúduló csapadék okozta vízáradat veszélyeinek kitett, nem éppen praktikus helyszínhez. Egyetlen magyarázata lehetett a templomépítési helyszín megválasztásának: valamiért Szent hely volt!
Ugyanilyen típusú, kőből kirakott, minimum középkori eredetű üregről tudunk a faluban máshol is.
Az 1975-ös templomkerti beomlás szintén azt igazolja, hogy a falu be van hálózva titokzatos eredetű és rendeltetésű földalatti folyosókkal.
A templomon kívül is megtaláltunk egy 11 méteres szakaszt, mely a Szabadság út alatt haladva a szomszéd ház alá megy, ahol a folyosó vége ismét be van szakítva, és fel van töltve földdel.
(Kép: Folyosószakasz a Szabadság út alatt)
A Baross ház felújítása során - a ház nagyon öreg alapjai alatt jóval - a templomival azonos kiépítésű folyosószakaszt, a föld alatti folyosórendszer újabb szeletét fedeztük fel. A 2-3 méter hosszú járat két végét levágta az utólag útjába épített plébánia és a Baross ház. A két épület egyébként a falu legrégebbi épületei. Ismét bebizonyosodott tehát, hogy a folyosók előbb voltak mint a falu.
Ugyanezen felújítás során, a Baross udvaron gödörásás közben a földkéreg alatt ismeretlen falakat bolygatott meg a munkagép. A felső, zárt pinceszinten pedig egy 12 méter mély, kőből kiépített - és az idők során háztartási hulladékkal betemetett - kutat ásott ki a régész. Minden kiásott méterrel korban is száz éveket mentünk visszafelé. Halomnyi régészeti csemege áll ládákban feldolgozásra várva, köztük egy 1707-es viaszpecsét a templom alapkövének címerével.
Jelenleg 4-5 különböző irányba haladó föld alatti folyosó feltételezését látom megalapozottnak, melyek a templom és a Baross ház alatti csomópontokban találkoznak. Az is valószínű, hogy a Baross ház és a középkori romok között összekötő folyosó halad. Feltételezésem szerint ezek a föld alatti folyosók ma nem kívánt vízvezető csatornaként működnek. A környék csőtöréseinek több száz köbméternyi, nyomtalanul eltűnt vize, a talajvíz és a csapadékvíz ezekben a folyosókban közlekedik a föld alatt, sőt a szikkasztások, szennyvíztárolók vize is itt áramolhat tovább az üregek ismeretlen útjain.
Vajon miért kellett irdatlan áldozattal kiépíteni a szakaszaiban feltárt, mélyen fekvő föld alatti
folyosókat, amelyek végeihez érve kikövetkeztethető, hogy csak részei a falut behálózó, még
ismeretlen föld alatti folyosórendszernek. Honnan, hová vezetnek? Kik és miért építették?
(Kép: A Baross ház pincéjében lévő kút és a nyomon követhető ráépítések)
A folyosók titkának megfejtése reményében kértük fel 2012-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karát a föld alatti járatok feltérképezésére.
A felkérésnek eleget téve a Fotogrammetria és Térinformatikai Tanszék vezetője, dr. Barsi Árpád egyetemi tanár és dr. Winkler Gusztáv adjunktus, témavezető irányításával, valamint az egyetem hallgatóinak bevonásával, nyári terepgyakorlat keretében mérték fel a folyosórendszert 2012. júniusában. A felmérésbe az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetet, a Pannon Palatinus József Nádor Alapítványt, több mérnöki irodát és vállalkozást is bevontak.
A tevékenység alapvetően három helyszín köré csoportosult: a régi temető területére, a katolikus templomra és környezetére, valamint az általuk „múzeumnak” nevezett pincére és a kapcsolódó objektumokra (Baross ház).
Felkérés a BME Fotogrammetria és Térinformatikai Tanszék felé
Dr. Barsi Árpád tanszékvezető és dr. Winkler Gusztáv adjunktus válasza
A helyszíni kutatások, mérések eredményeit dr. Winkler Gusztáv egyetemi adjunktus, okl. építészmérnök foglalta össze. A templom körzetének vizsgálatakor elvégzendő feladatokról és az alkalmazott mérési módszerekről a következőket írja:
„Számunkra a „legkézenfekvőbb”, első pillanatra a legtöbb eredményt mutató terület a templom körzete volt. Itt, mint tudott, a templomhajó középső részén történt az első konkrétan vizsgált beszakadás (a lejárat helyreállításával és megóvásával), valamint felfedezésre került a templomtól északra lévő folyosószakasz.Igazából emiatt két feladat adódott, az egyik az egymástól elfalazott folyosórészek összefüggésének megállapítása, a másik az északi folyosórész és a szomszédos épületek viszonyának rögzítése."
"A felmérésekhez önálló vízszintes és magassági hálózatot létesítettünk. A templomon belüli szakasz felmérése nem okozott komoly problémát, a méréseket mérőállomással hajtottuk végre, viszont itt teszteltük le a külső járatban alkalmazott technológiát. A Szabadság utca alatti folyosórész bejárata ugyanis olyan szűk, hogy hagyományos eszközöket a nagyon fontos iránymeghatározásra nem alkalmazhattunk. Végül is ellenőrzött expedíciós felmérési módszerek segítségével történt a két rendszer összekötése.”
(Kép: Lejárat a Szabadság út alatti folyosórészbe)
Az elemzésben a templom körzetének felmérése alapján dr. Winkler Gusztáv a következőket állapította meg:
„A folyosószakaszok kétséget kizáróan egy rendszer részei. Továbbá a legkisebb megfeleltetés lehetősége sem áll fenn a felszíni létesítményekkel. A folyosó vonalvezetése, és elemei semmiféle kapcsolatban nincsenek a templom szerkezeti elemeivel. Az északi folyosó mélyen a templom alapja alatt lép be, de érdekes módon (jelenleg nem tisztázottan) meredeken emelkedik, mintha mégis kapcsolata lett volna a templommal, vagy valamilyen előtte ott lévő építménnyel."
"A két szakaszt az építés utáni időpontban a templom felől falazták be. Ugyanakkor a délkelet felé kiágazó folyosócsontot úgy tűnik, beomlasztották.
Figyelemre méltó, hogy a templomkertben végzett geofizikai vizsgálatok (földradar) előzetes kiértékelése jelentős anomáliát mutat pontosan a folyosó vélhető továbbhaladásának irányában. Ugyanígy anomália jelentkezik a templom homlokvonalában déli irányban is.
A Szabadság utca alatti folyosószakasz az előzetes várakozások ellenére szintén teljesen önálló irányultságot mutat. Mélyen behatol a szomszédos ház alá, a ház pincéjével nem alkot szerves kapcsolatot. Ráadásul a pince járószintje és a folyosó főtéje között majdnem 2 méter távolság van. Azonban a folyosó végén erőteljesen kitárul a tér minden irányban (a helyszíni kiegészítő vizsgálatok alapján), a kifalazott részek szemrevételezésével itt valószínűsíthető egy nagyobb terem jelenléte.
A továbbhaladás jelenleg nem lehetséges, az egész további járatot feliszapolódott talaj és apró törmelék tölti ki.“
(Kép: A Szabadság út alatti folyosószakasz felmérése)
Az egyetemi terepgyakorlat másik fontos kutatási területe a Kossuth Lajos úton lévő pincerendszer vizsgálata volt. A megfogalmazott célkitűzésekről, a vizsgálat módszereiről és eredményeiről a következőket olvashatjuk dr. Winkler Gusztáv elemzésében:
„Első elképzelésünk szerint pusztán felmérésről lehetett szó, de a későbbi eredmények az egyik legígéretesebb területté változtatták a helyszínt. A felmérés körülményeiről ugyanazt el lehet mondani, mint a korábbiakban, kiegészítésül itt még úgynevezett lézer-szkenneres (Flash Lidar) felmérést is csináltunk, ennek feldolgozása folyamatban van.”
(Kép: A Baross ház környékének felmérése)
„A területen a vizsgálatok alapján a következők állapíthatók meg. A kérdéses folyosó csak kis szakaszon vizsgálható eredetiben, hiszen néhány éve lefalazások történtek. A templom környékinek megfelelően a jelenlegi építmények és a folyosó között szerkezeti összefüggés nem állapítható meg. Ez a megállapítás azonban csak a pincerendszerre vonatkozik. Ugyanis még így is észrevehető a síkrajzi térképen, hogy a folyosó vagy kiszélesedik itt, vagy elágazik két irányban. Mindkettőre van esély, mivel a felmérések még egy összefüggésre mutattak rá. A hátsó pincében lévő kút, amit először csak „kötelességből” mértünk fel, több építési periódust mutat. Ezekből a legalsó szintje megegyezik a folyosó lehetséges vízkivételi szintjével. Ebből pedig következhet egy szerves kapcsolat a folyosórendszer és a kút között. Erre utalhat a folyosó kiszélesedése is.”
"A másik érdekes összefüggés a kút termének folytatásában kereshető. Itt egy boltozott rész mögött omladék húzódik, megakadályozva a további vizsgálatokat. Igen ám, de a boltozat paraméterei megfelelnek egy lefalazott boltozat jellemzőinek a volt raktárhelyiségben. Továbbá lefelé talajfeltöltés található, ami egy nagyobb térre enged következtetni. Ezek alapján megfogalmazható, hogy a kút alapvető fontosságú lehet az egész folyosóhálózat kutatása és ami a legfőbb, funkcionális megértése szempontjából.“
(Kép: A Baross ház pincéjének vizsgálata)
A régi temető területén az 1998-ban végzett próbaásatás 80-100 cm vastag falakat és egy támpillért hozott felszínre. A 2012-es egyetemi vizsgálat célja a lehetséges épített létesítmények helyének és helyzetének meghatározása volt. A temetőben a geofizikai mérések (fajlagos ellenállásmérés és földradar) mellett mikrodomborzatos felmérést is végeztek. A mérések eredményének összegzésében a következőket olvashatjuk:
„Első lépésben meghatároztuk azt a területet, amely külső határát jelenti egy lehetséges épületegyüttesnek, amely a feltételezhető templom és kolostor együttesét jelenti.”
(Kép: A régi temető felmérése)
„Ennek kialakítására egy gyors környezeti rekonstrukciót hajtottunk végre, amely felöleli az 1700-as évektől a jelenig a felszín változásait a térségben, különös tekintettel a nagyobb vízmosásokra és patakokra.
Ebből kitűnik, hogy a főbb építményeket a még mai is fellelhető temető-kerítés határán belül, illetve az Ady Endre út külső oldaláig kell keresni. Ettől nyugatabbra és északabbra gyakorlatilag kizárt a kapcsolat. Déli irányban elképzelhető a folytatás, mivel nincs nyoma természetes elhatárolódásnak, de ez jelenleg nem állapítható meg. Amennyiben tehát feltételezhető egy kolostor jelenléte a területen, az valószínűleg déli irányban nyúlhat el.”
„Második lépésként a mikrodomborzatos felmérés segítségével a feltételezhető templom maximális befoglaló idomának meghatározása történt. ..."
"E mellett jellegzetes, a terep és a temetőhasználat jellegével nem indokolható magassági anomáliákat észleltünk, amit (jelen tudásunk szerint) legegyszerűbben magyarázhatóan felszín alatti beomlások, egyéb süllyedések okozhattak (vagy az itt esetleg meglévő nagyobb mennyiségű kő kitermelése). Ez alapján lehatároltuk a lehetséges földalatti objektumok területét. Hangsúlyozni kell, hogy a terepi adatokon túl a térkép információi feltételezéseket közölnek.“
A rejtélyes föld alatti folyosókon kívül a faluban több helyen kb. 3-4 méter mélyen a föld alatt terménytárolókat is találtak.
A Baross házzal szemben, a Kossuth Lajos út 59. szám alatti, több lakásos udvarban feltártunk, majd a beomlástól tartva homokkal feltöltöttünk egy 3,6 m mély, 1,6 m átmérőjű váza alakú, tűzzel kiégetett falú terménytárolót.
Ugyanebben az udvarban Majnek Sándor egy kisebb építkezés során egy nagy kővel lezárt, mély folyosóval találkozott, amit aztán lefedtek földdel.
A mai óvoda főút felőli udvarában az idősebb emberek elbeszélése szerint, több gabonatárolót találtak, melyek megsemmisültek.
A tűzoltószertárral szembeni udvar elülső részén, a Kossuth Lajos út 97. szám alatt néhány éve beomlott egy szűk gödör, amit feltöltöttek pedig nincs alatta pince.
Közlekedési folyosók, ivóvíz a kútból, élelem a gabonatárolóban, mindez a felszín alatt elrejtve. Mint egy föld alatti világ, melynek mintha a templom és a kolostor néhány száz méteres körzete lenne a központja.
(Kép: Föld alatti, 3,6 méter mély, kiégetett falú terménytároló)
A Pilis hegység szakrális és történelmi jelentőségéről egyre többen tudnak, és egyre többen hisznek benne. Úgy tűnik falunknak fontos szerepe volt ebben a korban. A szántói földben eddig csendben megbúvó üzenetek most feltámadtak, és egyre hangosabban hívják fel magukra a figyelmet, bosszús fejtörést okozva ezzel a tudománynak.
A számomra hallatlanul izgalmas feladat megoldása jelenleg szakmailag és anyagilag
is meghaladja és felemészti a falu erejét. Társadalmi összefogás szükséges, hisz
Pilisszántón olyan leletek bukkantak elő, melyek önmagukban is figyelemre méltóak,
összességükben pedig a magyar történelem eddig fel nem kutatott, ismeretlen területére vezetnek.
Az üregek eltömedékelése, betonnal való feltöltése nem lehet megoldás, hisz ezzel saját
történelmünket tüntetjük el, eltemetjük még az emlékét is. Őseink többet érdemelnek!
(Kép: A Keresztes kő a templom alatti folyosóban kiállítva)