Fura kövek

Fura kövek Pilisszántó határában

Amikor ma már felnőtt unokám, Dórika elsőáldozós kislány lett, emlékül Pilisszántó monográfiáját kapta tőlem, amelybe egy Szívkereszt jelet rajzoltam. A jel számomra, és már számára is „A Pilis szeretetében nyugvó Keresztény Rend”-et jelenti.

Másnap, hétfőn Janovszky Öcsi rám telefonált, hogy egy nagyon réginek látszó követ akar nekem adni, amelyben élesen rajzolódik ki egy pirosas-barnás kereszt. Nyestééktől vette meg a roncs épület alapköveit, azok közt találta. A követ meglátva rögtön tudtam honnan származik, a hegység mely erdőrészében találni ilyeneket.

A falu nagy gombásza Fichner Lajos innen hozott haza egy ugyanilyen típusú követ, csak abba az évmilliók egy szív alak kövületet rajzoltak meg. Egy vele közös gombászás közben itt ezen a helyen, a Bazsanyicában legnagyobb meglepetésemre váratlanul azt mondta, hogy kisgyerek korában idős nagyapjával erre jártak, és nagyapja elmondása szerint ezen a helyen régen a papoknak kolostora volt.

Lajostól függetlenül Király Feri bácsi is elszólta magát egy ártatlan beszélgetés során, hogy Györe Laci bácsi iskola igazgató, és Bilics István plébános idejében, az ötvenes években olvasott egy öreg „Miről susog a pilisi erdő” című könyvet, melyben sok régi dolog volt leírva. Például az is, hogy a Bazsanyicán, a mai Magas-hegyen nagyon régen kolostor állt.
(Kép: Fichner Lajos egy, a Bazsanyicában talált vésett kővel)

A két egymástól független, de egybehangzó hír megerősítette régi halovány gyanúmat, hogy talán mégsem évmilliók természetes geológiai folyamatainak nyomait látom a lapos kövekben.

Lehetséges, hogy emberi kéz alkotta mesterséges falmaradvány darabkáit nézegetem? Netán a barnás színű erezet esetleg valami ismeretlen módon előállított kötőanyag, habarcs lehet? Lehet, hogy egykor ezek a fura kövek egy védelmi építmény, kolostor falai voltak a középkori Pálos kolostornál jóval régebbi időkből? Kik lehettek tiszteletre méltó lakói? Két ősi kolostorunk lenne? A nagyon hihetetlennek tűnő gondolatot először nem mertem elfogadni.

A Szívkereszt hatására aztán délután kimentem a hegyoldalba, hogy megpróbáljak a dolog végére járni. Többször jártam a területen, de csak lapos köveket találtam, rendszertelenül heverve szanaszét. Nem ritka a Magas-hegy ezen részén az ilyen fajta homokkő, hisz nagy kőbánya volt itt évszázadokon át.

De most nem követ mentem keresni, nem is gombát szedni vagy kirándulni, hanem épületmaradványra vadászni. Ha igaz a habarcs feltételezés, akkor építménynek is kéne lenni. Kerestem valami rendet, egyenes vonalat, kiemelkedő dombot a környezettől elütő, de mégis valamilyen logikát követő alakzatot.

Szinte azonnal megtaláltam. Csodálkoztam, hogy eddig nem szúrta ki a szememet. Közben utánam jött Szlávik Jani, az önkormányzat dolgozója, akit azért hívtam, hogy nagyobb területet öleljünk át, és könnyebben fel tudjuk mérni a rejtett falak kiterjedését. Kb. 200 méter hosszú területet fésültünk át, ahol egyszerű vizsgálódás után ember alkotta, szétmállott falakra utaló maradványokat, építő köveket, egyenes szakaszokat találtam, melyek a környezetüktől elütöttek.

Kirajzolódott előttem egy esetleges véd erődítmény körvonala és logikája. A Pilis-hegység bejáratánál álló feltételezett védelmi állás helyét ennél jobban nem lehetett volna kitalálni. Leültem az avarba és hálára kulcsoltam a kezem.

Csodálkozom, hogy évszázadokon át senki nem vette észre, vagy ha igen, talán éppen ők hordták szét az építmény maradványait. A falu lakói évszázadokon át vittek haza az építkezésekhez a Pilis Bazsanyica nevű oldalában heverő köveket, de senki sem látott bennük érdekeset, geológiai csodát, csak hasznos építőkövet a kerítés falába. Az értékes, nagyobb köveket már rég széthordták, mint ahogy a szomszéd pilisszentkereszti kolostor köveit is az esztergomi építkezésekre. Az itt maradt kövek már csak apró törmelékek.

Fichner Lajos nagyapja még láthatott itt olyan méretű és formájú köveket, amiből egy régi kolostor létezését igazolhatta. Mi már csak komoly vizsgálódással, további kutatással tudnánk bizonyítani feltevésünket. Pedig a 200-300 méteres sávban szétszórt köveket összegyűjtve, nem mindennapi következtetést merek levonni.

A köveket vizsgáló szakember a földtörténet évmilliárdjainak csodálatos geológiai alkotásának tartja azokat. Elismerem, hogy a legnagyobb csodákra a természet képes, azonban a geológus szakember sem talált meggyőző magyarázatot a kőzet természetes kialakulására, mert a természetben ilyen egyedi megrendelésű kőzet nem tud kialakulni. Csupán azért tekintsük természetes anyagnak, mert az ember ma ilyet nem tud készíteni, és nem ismeretes ilyen technológia?

Tehát sem a természet, sem az ember nem tud ilyet csinálni. Mégis ott vannak! Ráadásul a kövek egy részének malteros a háta. Ellentmond a kő természetességének az is, hogy a helyszínen nagyon-nagyon régi építmény részeit látom kiformálódni, melyeket próbálok logikai rendszerbe állítani.

A kövek attól érdekesek, hogy egy vöröses-barnás kb. 10 mm-es erezet foglalatába bele van öntve egy szürke homokkő rész.

A kövek, illetve az erezet formája teljesen különböző. A kövek mind laposak, nagyjából azonos tömegűek, és az erezet átér a kő teljes vastagságán. Mintha kővel hegesztenének össze egy másik követ.

Egyre jobban hiszek az erődítmény jellegű egykori építmény létezésében, még akkor is, ha semmilyen krónika, régi írás, vagy információ nem lelhető a terület kultúrtörténeti létezéséről.

Egyik geológus úgy magyarázta a fura kövek kialakulását, hogy a föld mélyén fortyogó forró vízben feloldódott ásványi sók felszínre kerülésével kicsapódtak a kőzet repedései közt és megkövültek.

Akkor hogy maradhatott levél lenyomat az egyik legmarkánsabb, kereszt formájú fura kövön? A barnás csík nem kőzet repedése közt van, hanem megszilárdult üledék közt.

Lajos és Feri bácsi nem a kövekről beszéltek, nem abból indultak ki, hanem őseik rájuk hagyott emlékeiből. Az összefüggések olyan szembetűnők, hogy nem tudok legyinteni a dologra, és kétely nélkül elfogadni a fantáziátlan, könyvből tanult magyarázatot. Megtanultam, hogy oda kell figyelni, mit mondanak az öregek, és hihetetlennek tűnő dolgokra sem mondom, hogy ostobaság.

Dr. Nemecz Ernő professzor úr, elismerte, hogy a veszprémi egyetem tudósainak is további kutatásokra van szükségük, hogy a fura kövek természetes kialakulására fényt derítsenek.

A fura kövek anyagvizsgálatának eredménye, 2003. szeptember 20.

További érdekesség, hogy a Magas-hegy tetejéről több mély árok ereszkedik a völgybe, melyeket nem az eső mosott ki. A 6-7 árkot átszeli egy sziklafal, melyet a Pilisszentkeresztre vezető út szélesítésekor eltörtek. Az országút legmeredekebb szakaszán, az út két oldalán őrt álló sziklák mintha évmilliós betonhabarccsal vagy vulkáni lávával lennének betapasztva.

Nincs tudományos magyarázat kialakulásukra, ugyanis a Pilis mészkő hegy, és nem vulkáni - mint a Visegrádi hegyek -, melynek lávája bevonhatta volna a sziklát. Viszont feltűnő a hasonlóság az Aquincumban látható római falak habarcsával.

Véletlen lenne? Igaz lenne?

De hát az utóbbi néhány évben Pilisszántón annyi véletlen meglepetés történt, hogy már a legvadabbnak tűnő gondolatokat sem vetem el.

Milyen rend lehet az, amit ez a sok, egy irányba mutató véletlen jelez?

Azt hiszem, a Pilis szeretetében nyugvó Keresztény Rend!