Ziribár

A Ziribár titka

A sejtelmes csengésű Ziribár dűlő azt sugallta, hogy ezen a területen is meglepetések várnak ránk. Az egyik váratlan dolog 2003. augusztusában történt, amikor Gőgh Gábor telektulajdonos felkeresett, és több tucat vas és néhány öntött bronz nyílhegyet ajándékozott nekem. Borzasztóan megörültem a gyönyörű kincseknek, hiszen igazolták sejtéseimet.

A régészeti topográfiából tudjuk, hogy a területen már előkerültek kelta és római leletek, de a szenzációs nyílhegyek sokasága komoly kelta társadalmi élet létezésére utal. Ahol ennyi nyílhegy feküdt viszonylag kis területen szétszórva, ott szerintem még komolyabb kelta leleteket is rejt a föld.

A Ziribár a Placskó dűlővel együtt megérdemelne egy komolyabb kutatást. Jó lenne, ha a egy hozzáértő szakmai pillantást vetne a Határréti-tó és Ziribár-hegy közötti völgy két dombjára. Természetesnek látszanak, de számomra mesterségesnek tűnnek, mintha óriási épített halmok lennének. Nem lepne meg, ha beigazolódna a feltételezésem szerinti sírhalom, vagy kurgán létezése. Kik és mely korban temetkeztek így? Illik ez a temetkezési kultúra ide?

A Szilágyi tanya tulajdonosa támfalat épített, és az alap ásásakor kerültek elő a nyílhegyek. Ezt nevezzük első számú lelőhelynek. Ugyanezen a telken néhány emberi csont társaságában egy nagyon öreg faragott követ is talált, melyben egy hajdani kapu függőleges tengelye forgott. Jani kunyhója innen kb. 300 méterre van, ahol szintén találtak nyílhegyeket. Ez a második számú lelőhely. A harmadik nyílhegy lelőhely innen délre, a völgy alján 3-400 méterre, éppen a gyanús óriási „sírhalom” tövében, egy harmadik magányos épület környékén terül el. A negyedik lelőhely már a Határréti-tó vörösvári oldalán, a domb tetején fekszik, ahol a teheneket legeltető pásztor találta a számszeríjhoz való tömör, masszív kovácsoltvas nyílhegyeket.

A nyílhegy kincseket megfelelően dokumentálva és megvédve a rozsdától féltve őrzöm az álmaim közt szereplő Szántói Múzeum számára, mely remélem nem olyan sokára gazdag, és egyértelmű bizonyítékait adja a magyar nép eddig még nem kellően feltárt történelmének nagyszerű szakaszáról. Ugyanakkor Pilisszántó eme leletei a tudományos kutatók részére is hasznos adatokkal tudnak szolgálni.

(Kép: A Ziribárnál előkerült vas és bronz nyílhegyek)

A másik érdekes dolog akkor történt, amikor Pilisszántó hetvenkét dűlőnevét gyűjtöttem össze, és a Szántói Krónikában erről írtam cikket. A kutatás nem várt haszonnal járt. Az egyik hozadéka az volt, hogy a Pálos rend első kolostorának helyszínével kapcsolatban kialakult vitában a Pri Kamenyi és a Rybnyícsek dűlőnév engem igazoló megerősítéseket adott. Másrészt pedig a rejtélyes Ziribár dűlőnév megfejtéséhez kaptam meglepő magyarázatot.

Meggyőződésem szerint Boldog Özséb itt Szántón alapította meg a rendjét, és építette első ún. Szent Kereszt kolostorát. Ennek bizonyítékai lehetnek a régi temetőben feltárt, de pénzhiány miatt visszatemetett középkori romok. A hivatalos tudomány ezt cáfolja, és kutatgatásaimat a falum iránti elvakult szeretetem túlzásainak tudja be. Azonban több érv mellett két dűlőnév is a segítségemre sietett.
(Kép: Ribnyícsek dűlő, magyarul: Halastavacska)

A középkori határbejárásoknál emlegetik a „Szántóról Budára vezető nagy utat”, amely mentén valahol ott állt egy Nagy Kő. A kő helymeghatározások támpontja volt, de ma már senki nem tudja hol volt az a Nagy Kő. Az egyik dűlőnevünk „Pri Kamenyi” azt jelenti, „a kő mellett.” Ebbe a dűlőbe jártam kukoricát kapálni, búzát aratni stb. mert ott van a földünk. Kapálás közben arra gondoltam, miért hívják így ezt a helyet, amikor egy darab kő sincs itt.

Kiderült, hogy a templom előtti nagy római kő kb. az 1800-as évek közepéig ott állt a római őrtoronyra épült kálváriánk mellett, az Aquincumból Brigettóba vezető római út mentén. Ez az út Boldog Özséb idejében még járható és használatos út lehetett. A Kő iránti tiszteletből a falu lakói elhozták a templom elé, de a dűlőnév majd kétszáz éven át, hála Istennek megőrizte az emlékét.

A „Rybnyícsek” dűlőnév is segíthet a kolostor helyének beazonosításában, hiszen a Pálos-vita egyik ellenérve, hogy minden Pálos kolostor közelében volt egy halastó, úgy mint a kesztölci Klastrompuszta esetében. A szántói romok környékén pedig nincs semmilyen tó. Van viszont egy dűlőnév „Rybnyícsek”, amely közelebb van a romokhoz mint a klastrompusztai, és azt jelenti „Halastavacska.” Igaz mára kiszáradt ugyan, mert régóta nem használták, de nekem elég az igazam megvédésére.

(Kép: Római mérföldkő a templom előtt)

A dűlőnevek gyűjtésekor fejtörést okozott, hogy mit jelenthet a szépen csengő Ziribár dűlő. Mi azt hittük a vörösvári svábok adták neki ezt a nevet, hisz ők jártak oda szőlőt kapálni. Kiderült, ők meg azt hitték, hogy mi, a szántói tótok adtuk ezt a nevet, így aztán hála Istennek senki nem törődött a szó jelentésével. Rá kellett döbbennem, hogy a Ziribár nevet sem magyar, sem tót, sem sváb, sem cigány, tehát semmilyen itt élő nyelven nem lehet értelmezni.

A Szántói Krónikában megjelent, dűlőnevekkel foglalkozó cikkem eljutott Tomka Máriához Mosonmagyaróvárra, aki hihetetlen megfejtésével elindította a csodálkozó és kétkedő kérdések áradatát. Azóta Marton Veronika írásos logikai levezetése szintén igazolta a merész feltételezést. Az akkor még élő, és mit sem sejtő Badinyi Jós Feri bácsinak a telefonon váratlanul feltett keresztkérdésemre adott válasza - amely megegyezett az előző két megfejtéssel - kétségtelenné tette számomra az addig hihetetlennek tartott megfejtést, mely szerint a megnevezés sumer eredetű szó.

(Kép: Sumer Nap-Hold-Vénusz ábrázolás)

Marton Veronika: A Ziribar név megfejtése 1., 2004. április 30.

Marton Veronika: A Ziribar név megfejtése 2., 2004. április 30.

Marton Veronika: A Ziribar név megfejtése 3., 2004. április 30.

Marton Veronika: A Ziribar név megfejtése, 2004. szeptember 10.

A három hozzáértő, egymástól független, de egybehangzó véleménye szerint, a Ziribár szónak több jelentése van: most születő teremtő fény, napvárta helye, de jelent életet, újjászületést és hegyszorost is. Nem csodálkozom, ha valaki hitetlenül csóválja a fejét, de a bizonyítási eljárás egyszerű, bárki meggyőződhet a jelentés valóságtartalmáról, ha a Téli napfordulón, december 21-én hajnalban feljön a Pilisre, a Boldogasszony kápolnához, és két szemével végignézi, ahogy a Nap felkel a Ziribár fölött, és a völgy anyaölében újjászületik a Fény! Ezt a nevet nem lehet csak úgy kitalálni. A névadónak mezopotámiai kultúrtudással kellett rendelkeznie.

Hogy került ide, és hogyan tudott megmaradni több ezer év távlatából, több ezer kilométer távolságból egy kultúra ujjlenyomata? Hol van a kapocs, ami ezt az időt és távolságot összeköti? A válaszokat nem tudom, de attól ez a tény még tény marad.

A Ziribár-hegy Szántó felőli, Placskó dűlőjében kelta település nyomait írja le a régészeti topográfia. Sashegyi Sándor pomázi kutató a Lusomana nevű kelta településsel azonosítja, mely név jelentése szintén a Nap tiszteletével kapcsolatos, és itt találtuk a nyílhegyeket is.

A falu sumer vonatkozásai közé sorolom még a Termékenység Istennő kőfaragványt, és a templom homlokfalába falazott alapkő címer szimbólumaink sumer jelentéstartalmát is.

Szőnyi József
Pilisszántóért Egyesület

Időkép